Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
«egyetórtő megállapodás nem jött létre, a honvédelmi miniszter úr kéri a minisztertanács döntését arra nézve, hogy a panaszbizottság hatásköre a közlekedési üzemekre kiterjesztessék-e vagy nem. Honvédelmi miniszter úr a maga részéről a szem előtt tartott elvekkel némileg még összeegyeztethetőnek tartana annyit, hogy a közlekedési vállalatok forgalmi üzemére ne terjesztessék ki a panaszbizottság hatásköre. Ebben az esetben a rendelet megfelelő helyére a következő szöveg hozzátoldását ajánlja : „valamint nem terjed ki a közforgalmi vasutak, továbbá a tengeri és beihajózási vállalatok forgalmi üzemében dolgozó munkásokra és egyéb alkalmazottakra." Bejelenti továbbá, hogy a népjóléti miniszter úr javaslatba hozta, hogy a kincstári üzemek munkásainak panaszai esetében is a bizottságban az illető szakszervezet kiküldötte vegyen részt, mint a munkásérdekeltség képviselője. Honvédelmi miniszter úr, bár elvileg osztja a népjóléti miniszter úr kifejtett álláspontját, mégis azt abból az okból nem juttatta érvényre a rendelettervezetben, mert nézete szerint az a kívánalom következetesen csak olyképen volna teljesíthető, ha a kincstári munkások szervezkedési joga nyíltan elismertetnék. °) Honvédelmi miniszter úr előadja továbbá, hogy a munkásügyi panaszbizottságra vonatkozó eddigi rendelkezések a kereskedelmi és pénzügyminiszter urakkal egyetértőleg kiadott honvédelmi miniszteri rendeletek alakjában adattak ki. Minthogy azonban a most tervbe vett intézkedés nem tekinthető szigorúan véve a hadiszolgáltatásokról szóló 1912 : LXVIII. törvénycikk végrehajtásának, amennyiben olyan üzemekről van szó, melyek az üzem folytatására nem köteleztettek, továbbá minthogy a panaszbizottság hatáskörének a kincstári gyáripari üzemek és a katonai igazgatás alatt álló üzemek munkásaitól származó panaszok elbírálására való kiterjesztéséről is van szó, végül, minthogy ebben több miniszter úr hatásköre is érintve van, a most tervbe vett rendelkezés véleménye szerint csak a minisztertanács felhatalmazása alapján adható ki. Kéri tehát a minisztertanács hozzájárulását, hogy a bemutatott rendelet kiadassék s egyben az 1917. évi október hó 30-án megtartott minisztertanácsi megállapodás 3 tekintetében mellőzni kéri azt a tervbe vett intézkedést, hogy a panaszbizottságok az állami üzemekre nézve meghozott döntéseiket kihirdetés előtt az illető szakminiszter úrnak jóváhagyás végett bemutassák, mert a kérdéses üzemekre vonatkozó panaszügyek tárgyalásában a rendelettervezet szerint a munkaadó-érdekeltség képviselőjeként az illető szakminiszter úr képviselője vesz részt, és a kormány minden ilyen tárgyaláson az elnökön kívül három taggal van képviselve a bizottságban, akikkel szemben a munkások egy képviselője áll, így a kormány befolyása hathatósabban van biztosítva, mint volna a döntések jóváhagyásának kikötése által, amely jóváhagyás a már meghozott és a munkás képviselő útján köztudomásúvá vált döntéssel szemben alig volna megtagadható. Kereskedelemügyi miniszter úr határozottan állást foglal az ellen, hogy a munkás panaszügyi bizottságok hatásköre a forgalmi és a fűtőházi személyzetre kiterjesztessék, mert a forgalmat óvni kell minden szocialista mozgalomtól. Ugyancsak kivenni kívánja a bizottság hatásköréből a műhelyek személyzetének legalább azt a részét, amelynek munkája szoros kapcsolatban van a forgalommal. A műhelyek személyzetének a panaszügyi bizottság hatáskörébe való utalásánál mindenekelőtt megállapítandó az a határvonal, hol kezdődik a műhelyi, s hol végződik a forgalomra vonatkozó munka. 3 1917-37-33.
