Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1918. év

Népjóléti miniszter úr fenntartja azt-.a kívánságát, hogy a munkásügyí panaszbizottságok előtt az illető szakszervezet képviselője kifejezetten részt vegyen, mert vannak oly üzemek, amelyekben a szakszervezet már fennáll s ezt mellőzni nem lehet. Ott, ahol nincs szakszervezet, a bizottságban a munkások által választandó megbízott foglaljon helyet. Dr. Vázsojiyi Vilmos tárca nélküli miniszter úr kéri, hogy ha a minisztertanács a rendelet kibocsátását elhatározza, ez a rendelet csak azután adassék ki, ha a munkások viselkedésükkel erre reászolgálnak. A minisztertanács a honvédelmi miniszter úr által bemutatott rendelettervezethez hozzájárul, mégis azzal a módosítással, hogy • 1. ) a vasutak forgalmi Ós fűtőházi személyzete a panaszbizottság hatásköréből kivétessék, a műhelyek személyzete pedig mindaddig, míg a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetóitőleg megállapíttatik az a határvonal, hol kezdődik a műhelyszemélyzetnek a panaszbizottság hatáskörébe nem utalható az a része, amely a forgalomhoz szükséges munkákat végzi, 2. ) a panaszbizottságokban, ott, ahol nincsenek szakszervezetek, az illető üzem szakmabeli munkásainak, illetőleg alkalmazottainak egy megbízottja, ott, ahol pedig van szakszervezet, a munkások választása szerint vagy a most említett megbízott, vagy a szakszervezet kiküldötte vegyen részt, 3. ) az elfogadott rendelet csak akkor boesátassék ki, ha meggyőződés szereztetett a munkások kifogástalan magatartásáról. * A) Ez az intézkedés szükséges, mert először is az állami üzemek közül alig egy-két bánya van az 1912: LXVIILt.c. alapján az üzem folytatására kötelezve, a katonai üzemekből pedig egy sem, ós így ezeknek az üzemeknek a munkásai csak tervezett módon vonhatók be a panaszbizottságok működési körébe ; másodszor ez által az intézkedés által eleje vétetik annak a véleményem szerint felette igazságtalan állapotnak, hogy míg a kötelezett üzemek munkásainak megvan a fórumuk, ahová panaszaikkal földúlhatnak, addig az egyéb üzemekbe vezényelt katonáknak és népfelkelő munkásszázadba beosztottaknak még akkor sincs meg a fórumuk, ha magánüzemekben dolgoznak, jóllehet ezek a munkások voltaképen sokkal szigorúbb katonai fegyelem alatt állnak, mint a kötelezett üzemeknek a hadiszolgáltatási törvény alapján igénybevett munkásai. Végül az 1912 : LXVIILt.c. vagy a háború esetére szóló egyéb jogszabályok alapján személyes szolgálatra kötelezett egyének egyaránt kötve lévén, akár kötelezve van az üzem folytatására a vállalat, melynél dolgoznak, akár nem, móltányos, hogy egyforma védelemben részesüljenek. Ezt az álláspontját a nevezett azzal okolta meg, hogy az a körülmény, ha a kötelezett és katona-munkásoknak megadatnék a jog, hogy a panaszbizottság döntésében keressék az igazukat, ezzel szemben az ugyanazon csoport-