Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1917. év
Szünetelő üzemek munkásságának továbbfizetése. Kereskedelemügyi miniszter úr előadja, miszerint az olasz offenzíva 1 által előidézett vasúti kocsihiány következtében beállott szénínség miatt a legközelebbi napokban a gyárak legnagyobb része, s köztük a hadiszereket előállító vállalatok is, üzemüket nagy mértékben korlátozni, sőt beszüntetni lesznek kénytelenek. A hadvezetőség súlyt helyezvén arra, hogy a katonai, valamint a hadiszolgáltatási törvény alapján üzemük folytatására kötelezett vállalatok a szénválság javulásával a munkát azonnal felvehessék, de munkászavargások megelőzése céljából is, a szóban forgó gyárak munkával el nem látható munkásait és munkásnőit nem akarja elbocsáttatni, hanem eredetileg azt tervezte, hogy az üzemszünet idejére a mozgósítási hitel terhére támogatásképen addigi átlagos keresetük 70 %-át kapják. A hadügyminisztérium az ezen üzemekben időlegesen munkanélkülivé válhatok számát legrosszabb esetben az egész monarchiában egy millió főre, a támogatásra szükséges összeget havi 200 millió koronára, az üzemszünetek valószínű tartamát 4—6 hétre becsüli. A hadügyminiszter úr addig is, míg a két kormány a munkások részére engedélyezhető támogatás mórtékére és a költségek felosztására vonatkozóan dönt, provizóriumban intézkedik. A kérdés végleges rendezése a legközelebbi közös minisztertanács elé kerülvén, a magyar kormány elfoglalandó álláspontjául az előadó miniszter úr a következőket javasolja. Az anyag- vagy szónhiány miatt üzemüket átmenetileg beszüntetett katonai üzemek vagy a hadiszolgáltatási törvény hatálya alatt álló gyárak mindazon munkásai és munkásnői részére, akiknek visszatartására a hadvezetőség avégből, hogy a szén- vagy anyaghiány javultával az üzem azonnal felvehető legyen, súlyt helyez, az előző naptári hónapban elért teljes kereset 75 százaléka fizettessék támogatásképen, mégpedig az eddigi módon fele részben a munkaadó, fele részben a hadügyminisztérium által. A hadügyminiszter úr az ő általa ilyen módon kifizetett összegeket nem közös költségre, hanem azon állam terhére számolja el, amely állam területén azok a munkások részére kifizetésre kerültek. A kiadandó rendeletbén gondoskodás történjék arról, hogy nem teljes üzembeszüntetés, hanem üzemredukció esetén a munkások érdekében álljon a korlátozott üzemidő szorgalmas kihasználása, vagyis amilyen mértékben emelkedett vagy csökkent a korlátozott (például napi 5 órás, vagy heti 2 napos) üzem alatt az időre vonatkoztatott teljesítmény az előző hónaphoz képest, ugyanígy emelkedjék vagy csökkenjen az üzemszünetre eső 75%-os támogatás is. A > A minisztertanács jóváhagyólag hozzájárul. A) „E lőzmények. A hadügyminiszter úr ez év elején (4863/917 számú rendeletével) anélkül, hogy a két kormánnyal előzőleg tárgyalt volna, a hadsereg részére dolgozó gyárak munkástörzsónek állandósítása érdekében elrendelte, hogy anyaghiány miatt bekövetkezett átmeneti munkaszünetelések idejére a munkások el ne bocsáttassanak, hanem keresetük 75 %-át kapják, 1 A 12. isonzói csata 1917. okt. 24.—nov. 15. között zajlott.