Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1917. év
áraknál jóval alacsonyabb áron veszik a termelőtől a szarvasmarhát, ekként maguknak, mint kizárólagos vásárlók, indokolatlanul nagy közvetítői hasznot biztosítanak, bevásárlásaiknál pedig teljesen figyelmen kívül hagyják az állattenyésztés érdekeit, és főleg a növendékállatokat, üszőket és az értékes teheneket is összevásárolják és a katonaság által levágatják azért, mert ezek az állatok a levágási tilalom miatt polgári fogyasztásra nem kerülhetnek, ennélfogva piaci áruk olcsóbb. Ezen tarthatatlan állapotokon gyökeresen változtatandó, eljárt a császári és királyi közös hadügyminiszter úrnál, abban az irányban, hogy a „Vágóközpont"-tal fennálló szerződését folyó évi december hó 15-re felmondja. Ez a felmondás a császári ós királyi hadügyminiszter úrtól vett értesítés szerint most megtörtént. Ezek folytán immár sürgős szükség van arra, hogy a vágóállat forgalom-és értékesítésnek hatósági szervezet útján lebonyolítása iránt a rendelkezések megtörténjenek, mire nézve kormányrendelet kiadása válik szükségessé. A közélelmezési ügyeket vezető miniszter úrral egyetértőreg bemutatja a rendelet tervezetét, amely szerint felhatalmaztatnék a magyar királyi földművelésügyi miniszter, hogy az ország és a hadsereg szarvasmarha- és juhszükségletónek biztosítása érdekében szükségesnek mutatkozó összes intézkedéseket megtehesse, és az eladás s a forgalombahozatal tekintetében a korlátozásokat, a közélelmezési ügyeket vezető miniszterrel egyetértőlég elrendelhesse ; ezen szükségletek ellátása, valamint a behozatal és kivitel lebonyolítása körüli teendők végzésével a folyó évi augusztus 2-án kelt 2441/M. E. számú kormányrendelet alapján alakult „Takarmányforgalmi Részvénytársaság"^ megbízza és ehhez képest a nevezett társaságot alapszabályainak megfelelő módosítására és kiegészítésére utasítsa ; végül kimondatnék, hogy élő szarvasmarhát (beleértve a bivalyt és borjút is), juhot és kecskét (beleértve a bárányt és gödölyét is), vasúton vagy pedig hajón csak szállítási igazolványnyal szabad szállítani. Kéri a minisztertanács hozzájárulását, hogy ez a rendelet a minisztérium nevében kiadassék. B > A minisztertanács a kért hozzájárulást megadja. * A > Ilyen szerződő felek voltak : Ivánka, Rudnay, Élelmiszer Szállító R. T., Kisjenői bérgazdaság, Földbérlők Szövetkezete, Gazdasági Termelők Szövetkezete, Székely gazdák, Faragó Tura stb. B) A rendelettervezet mellett indokolás is található; ,.A katonaság hússal való ellátására, az eddigi statisztikai adatok szerint, havonként mintegy 160—200 ezer darab vágómarhára van szükség. Ezen szarvasmarhák felerésze Ausztriából, másik felerésze pedig a magyar szent korona országaiból kerül beszerzésre. Minthogy utóbbi időben Ausztriában ilyen nagy mennyiségű szarvasmarha beszerezhető nem volt, a katonaság a magyar szent korona országaiból az összmennyiség felénél jóval többet is beszerzett. Minthogy, igen nagyon fontos az, hogy ilyen nagy mennyiségű szarvasmarha miképpen kerül elszállításra s hogy az a tenyésztörzsanyágnak milyen módon megterhelésével bonyolítható csak le : szükséges, hogy első sorban a katonai vágóállatbeszerzés és vágóállatforgalom megfelelően szabályoztassók, mert évenként másfél milliónyi szarvasmarhának az ország állatállományából való elvonása oly nagy arány s a mezőgazdaságra nézve oly nagy horderejű kérdés, hogy ez az ügy immár üzleti érdekekre alapított vállalatok kezén nem hagyható." A földművelésügyi miniszter a szükséges tennivalókkal az újjászervezett, nem nyerészkedésre berendezkedő Állat- és takarmány forgalmi r. t.-t kívánja megbízni,
