Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1917. év
s kötelezni fogja, szigorú ellenőrzés mellett, „ hogy egyrészt az ország tenyészmarhaállományát a földművelésügyi minisztérium által kijelölt vidékeken a lehetőséghez mérten kímélje, fenntartsa és hogy minden olyan intézkedést megtegyen, mellyel biztosítható az, hogy az általa átvett állatokért lehetőleg közvetlenül a termelő kapja meg azt az árt, amit a cs. ós kir. hadügyminisztérium a fent megnevezett részvénytársaságnak fizetni fog". A miniszter szükségesnek tartja, hogy „a részvénytársaság bevásárló megbizottainak működése bizonyos vidékekre korlátoztassék, hogy ekként kiküszöböltessenek azok az anomáliák, amelyek eddig az elöl említett hadsereg-szállítások körül felmerültek, amidőn ugyanis a hadsereg-szállítók tisztán a piaci áralakulások szerint szedték össze a szállítandó állatokat. Egyes vidékeket ugyanis, ahol a takarmányhiány miatt a kínálat erősebb és az ár olcsóbb volt, úgyszólván teljesen kifosztottak, más vidékeket pedig, ahol talán az illető állománynak elvonása a tenyésztés szempontjából nem is lett volna oly nagy mértékben káros, teljesen megkíméltek és ekként előállt az a helyzet, hogy a katonaság az erdélyi állatállományt csak a Dunántúl vehette át, a dunántúli állományt pedig csak a felvidéken, ami pedig a jelenlegi vagónhiányra való tekintettel is teljesen helytelen." ,,Űgy vélem tehát —- folytatja az indokolást a földművelésügyi miniszter — hogy az ezúttal előterjesztett kormányrendelet útján, amely hasonló rendelkezésekre nyújt jogalapot, mint amelyek Németországban és Ausztriában már régebben fennállanak, Horvát—Szlavónországokban pedig Horvát—Szlavón— és Dalmátországok bánjának folyó évi október 13-án kelt 4777 eln. sz. rendeletével már életbeléptettek, az állattenyésztési ós a gazdasági érdekeket megvédve sikerülni fog a hadsereg ellátását biztosítani s a polgári fogyasztás érdekeit szem előtt tartva, az állat- és húsárakat megfelelően szabályozni, végül pedig az állatkereskedelem jogos érdekeit méltányolva, az eddig tapasztalt számos visszaélést és üzelmeket teljesen kiküszöbölni." L. 4563/1917. M. É. sz. r., nov. 22., szarvasmarhák, juhok és kecskék forgalmának szabályozásáról és hatósági szervezet útján való lebonyolításáról, R. T. 1917. 2340 — 2342. o. — 'Folytatása: 1918 — 6 — 38. és 1918 — 8-27. • 248. 1917. nov. 29. (42.) — 11. pont, Gyerinektelep-felügyelőnők díjazásának felemelése. „Belügyminiszter úr előadja, hogy az állami gyermekmenhelyek kötelékébe ezidőszerint mintegy 80.000 gyermek tartozik. 1 Ezek közül 77.000 gyermek nem zárt intézetben van elhelyezve, hanem gyermektelepeken, úgynevezett nevelőszülőknél, akik igen csekély anyagi ellenszolgáltatás fejében tartják a gyermekeket. A telepeken a gyermekek elhelyezése, a velük szemben tanúsított bánásmód, élelmezésük, ruházkodásuk, tisztaságuk, egészségi állapotuk, iskoláztatásuk, valamint a nevelőszülők lakása, családi és erkölcsi viszonyai rendszeres és beható ellenőrzést tesznek szükségessé s ezen tennivalókat a telepfelügyelőnők látják el." A) iL. 1914—26-21., 1. jegyzet.
