Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1917. év
A) „A szóban lévő törvényes rendelkezések szerint ugyanis a főispán a vezetése alatt álló törvényhatóság területén működő összes állami közegek eljárására vonatkozólag — a törvénykezési közegek kivételével — az illetékes miniszterhez jelentéseket tehet s annak felszólítására ezt tenni köteles is. Evégből a törvénykezési közegek kivételével bármely állami közegtől egyes konkrét esetekre vonatkozólag felvilágosításokat kívánni jogosítva vam Ha pedig a vezetése alatt álló törvényhatóság területén ezen közegeknél az előléptetés vagy új kinevezés esete fordul elő, jogosítva van a főispán ajánlatot tenni, sőt ha fontosabb állások betöltéséről van szó : a főispán a vezetése alatt álló törvényhatóság területére kineveztetni vagy előléptetni szándékolt egyénre nézve az illető miniszter által meg is hallgattatik,, és netalán fennforgó észrevételeit záros határidőn belül előterjeszteni köteles." N. f. t., szövegében aláhúzások. 229. 1917. nov. 9. (39.) — 24. Az általános népbiztosítás. Belügyminiszter úr bejelenti, hogy a minisztertanács kívánságához képest, a betegség ellen kötelező általános biztosítás ügyében tett előterjesztését előzetes tanulmányozás végett az összes miniszter uraknak megküldötte. Az ebből származott iratváltás során közte ós a földművelésügyi miniszter úr között olyan mélyreható nézeteltérések merültek fel, hogy kötelességének tartja ezeket a minisztertanács tudomására hozni. Az eltérés két pontban csúcsosodik ki. Az egyik, hogy előterjesztése szerint a betegség ellen kötelező általános biztosítást ki kell terjeszteni minden rétegére azoknak a testi és szellemi munkával foglalkozóknak, akiknek jövedelme nem ér el olyan fokot, hogy belőle a saját ós családjuk egészségének védelmére kellő módon áldozhatnának. A földművelésügyi miniszter úr ezzel szemben annak a fölfogásnak adott kifejezést, hogy az általános népbiztosítást nem sorozza az aktuális feladatok körébe, — hogy a biztosítás kiterjesztését a földművelő lakosságra idő előttinek tartja és hogy általában a saját hatáskörébe tartozónak tekinti a földműves nép biztosítási kérdésének elhatározását és keresztülvitelét. Hangsúlyozza, hogy eredeti előterjesztésében és azóta sem állította azt, mintha az általános népbiztosítás részleteinek kidolgozása és gyakorlati végrehajtása a belügyi tárca ügykörébe tartoznék. A gondolatot azért vetette fel, mert sem a közegészségügy, sem a gyermekvédelem, sem a szegényügy megoldásra váró kérdéseiben eredményes politikát csinálni nem lehet, ha a betegség ellen kötelező általános nópbiztosítás a népfejlesztés politikáját alá nem támasztja. Minthogy pedig a gondolat felvetése óta a népjóléti minisztérium szervezése tervbe vétetett, 1 és véleménye szerint a népbiztosítás kérdései ez új minisztérium ügyköréhez tartoznak, A) kéri a minisztertanácsot, hogy eredeti előterjesztése és az annak folytán keletkezett átiratok további intézkedés végett a népjóléti miniszter úrhoz tétessenek át. 1 1917. aug. 24. (24.) — 10. A négy tárcanélküli miniszter és ügykörének rövid megjelölése. A szociális ügyeket gr. Batthyány Tivadarra bízták. — 1917. aug. 30. (25.) «- 1. Előkészületek a népjóléti miniszter ügykörének meghatározására.
