Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1917. év
letón működő állami igazgatás ellenőrzése és irányítása tekintetében biztosított befolyása lehetőleg hatályosabbá tétessék. A főispáni kar kérelmét a következőkben foglalta össze : 1./ A törvényhatóság területén működő öszszes állami fogalmazási tisztviselőknek (a törvénykezésiek kivételével) mindennemű személyi változásánál a főispán meghallgattassák, mégpedig nemcsak kinevezés vagy előléptetés, hanem áthelyezés és kitüntetés esetén is. 2./ Jogosíttassék fel a főispán kifejezetten arra is, hogy az előbbi pontban jelzett irányban saját iniciatívájából előterjesztést tehessen. 3./ Köteleztessenek az összes főispánok, hogy a törvényhatóságok területén működő szóbanlévő állami közegekről működésük és egyéniségük figyelemmel kísérhetóse érdekében az illetők egyéni, családi és hivatali viszonyait feltüntető nyilvántartást vezessenek. 4./ iKöteleztessenek a törvényhatóság területén működő összes állami hivatalok főnökei (a törvénykezésiek kivételével) arra, hogy az előbb említett nyilvántartás céljára mindennemű változást esetenként azonnal hozzanak a főispán tudomására. Ami a főispáni karnak ezt az előterjesztését illeti, a 2./ pontban foglaltak teljesítése az előadó miniszter úr véleménye szerint nehézségekbe nem ütközik, amennyiben az 1886:XXI. törvénycikk 57. §-ának A./ pontja értelmében a főispán bármely állami közeg eljárására vonatkozólag az illetékes miniszterhez bármikor jelentést tehet s új kinevezések esetén is joga van ajánlatot tenni. A törvényhatóság területén működő állami tisztviselőknek a főispán részéről való nyilvántartása pedig (3. és 4. pont) szintén különösebb nehézség nélkül megvalósítható, amennyiben a főispán az egyes hivatali főnököktől az oda beosztott tisztviselők névjegyzékét mindenkor megszerezheti ós a személyi változásokról is mindenkor jelentést tétethet magának. Ami a főispánoknak a kormányzatukra bízott törvényhatóság területén betöltés alá kerülő tisztviselői állásokra történő kinevezéseknél, valamint az ott működő tisztviselők előléptetésénél, áthelyezésénél és kitüntetésénél való meghallgatását illeti (1. pont), megjegyzi, miszerint a kormányhatóságoknak is elsőrendű érdeke, hogy az a befolyás, amelyet a törvény a köz- és államérdek szempontjából, valamint a külső közigazgatási hatóságok sikeres együttműködése végett a főispánok, mint a kormány képviselői részére biztosított, minél hathatósabban érvényesüljön. A kormányhatóságok érdeke továbbá az is, hogy a különböző állások betöltésénél, valamint a tisztviselők előléptetésénél, áthelyezésénél és kitüntetésénél — az illetők szorosan vett szakmabeli képzettségén kívül — társadalmi maguktartása, valamint az államérdek szempontjából való megbízhatósága és érdemessége tekintetében is tárgyilagos és megbízható adatok birtokába jussanak. Erre.való tekintettel kéri a minisztertanácsot annak elvben való kimondására, hogy a törvényhatóságok területén üresedésbe jövő állami állások betöltésénél, valamint a törvényhatóságok területén működő állami fogalmazási tisztviselők előléptetésénél, kitüntetésénél és áthelyezésénél — a törvénykezésiek kivételével — az illető főispánok minden egyes esetben meghallgatandók, ami azonban a kormányhatóságok elhatározásainak egyáltalán nem préjudikálhat s megjegyzi, hogy a főispánoknak kezdeményező joga érintetlenül maradna ; a nyilvántartások vezethetésére pedig felhatalmazhatok és e részben a szóba jöhető hivatali főnökök megfelelően utasíthatók lennének. A minisztertanács az előterjesztésben tett kívánság értelmében határoz. * 22 Iványi Emma: Forrásmunkák VIII.
