Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
Bevezetés
vehetett részt az ülésen, a minisztérium egyik államtitkára helyettesítette. 54 Hosszabb távollét vagy szabadságolás esetén a szakminiszter helyettesítését egy másik, az illető szakhoz értő miniszterre bízták. 55 Előfordult, hogy bizonyos politikai megfontolások alapján egy-egy miniszteri tárcát ideiglenesen betöltetlenül hagytak s az illető minisztériumot az uralkodó megbízásából a miniszterelnök vezette. 56 A közélelmezési helyzet súlyosbodása folytán már a Tisza-kormány ülésein is, 1916. nov. 1. óta, rendszeresen megjelent az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke, br. Kürthy Lajos. Utóda, gr. Hadik János hasonló minőségében csak egy alkalommal, 1917. aug. lü-ón vett részt minisztertanácson. Ezután léptek színre a tárcanélküli miniszterek. Szükség esetén — a világháború alatt összesen háromszor — meghívták a minisztertanács ülésére a horvát bánt is. 57 A kormány tagjain kívül részt vett az üléseken a minisztertanácsi jegyzőkönyv vezetője, Í917. máj. 8-ig dr. Drasche-Lázár Alfréd miniszteri tanácsos, máj. 19—-jún. 10-ig dr. Latinovits Endre miniszteri titkár, jún. 15—-aug. 20-ig dr. Bárczy István miniszteri osztálytanácsos, 1917. aug. 24-től 1918. okt. végéig Joanovich Pál miniszteri tanácsos, később h. államtitkár. 58 A minisztertanácsi üléseken az egyes minisztériumok előterjesztéseit tárgyalták meg. 1867 után még nem volt szokásban az ügyek írásbeli előterjesztése. 59 Gr. Szapáry Gyula miniszterelnök kormányának első minisztertanácsán, 1890. márc. 25-én azt indítványozta, hogy minden minisztertanács előre állapítsa meg azokat a fontosabb ügyeket, amelyeket a következő ülésen tárgyalni fognak, „hogy az egyes miniszter urak a tárgyalás alá kerülő fontosabb tárgyak iránt magukat előre tájékozhassák". 60 Az írásbeli előterjesztéseket, mint fentebb láttuk, Bánffy Dezső miniszterelnök tette kötelezővé. A minisztertanács elé terjesztendő ügyeket a minisztériumokban szakértők, esetleg tárcaközi bizottságok segítségével készítették elő tárgyalásra. Az előterjesztés tartalmazta a szóban forgó ügy állásának rövid ismertetését, s a vele kapcsolatos teendőkre tett szakminiszteri javaslatot. Az előterjesztéseket minisztertanácsi tárgyalás előtt tudomásulvétel és hozzászólás céljából megkapta a miniszterelnök és a többi miniszter is. A végleges előterjesztés-szöveget ezek hozzászólá54 Pl. 1914. jún. 26-án Hazai Samu honvédelmi minisztert Karátson Lajos honvédelmi államtitkár, 1917. aug. 10-én, 24-én, 30-án és szept. 7-én Apponyi Albert vallásos közoktatásügyi minisztert Tóth János államtitkár, okt. 26-án Hadik János közélelmezési minisztert Nagy Ferenc államtitkár, 1918. márc. 7-én Vázsonyi Vilmos igazságügyminisztert Töry Gusztáv államtitkár, ápr. 5-én és 12-én Szurmay Sándor honvédelmi minisztert Payr Vilmos államtitkár helyettesítette. (L. az I—V. táblázatokat.) 55 Pl. a Tisza-kormány utolsó, 1917. május—júniusi ülésein Teleszky János pénzügyminiszter helyettesítette az ideiglenesen szabadságolt Harkányi János kereskedelemügyi minisztert. 56 Pl. a háború kitörése után Franciaországban rekedt, s ott internált Pejacevic Tivadar horvát—szlavón—dalmát minisztert 1914. júliusától 1916. januárjáig Tisza István miniszterelnök helyettesítette. Gratz Gusztáv lemondása után a pénzügyminisztériumot 1917. szeptemberétől 1918. január végéig Wekerle Sándor miniszterelnök vezette megbízásból; ugyancsak ő vezette hasonló megbízás alapján a belügyminisztériumot is, 1918. májusától a kormány lemondásáig. 57 L. az I—V. sz. táblázatokat. 58 Az 1918. ápr. 17-i jegyzőkönyvben szerepel először h. államtitkárként, 59 Mikszáth szerint ebben az időben jegyzőkönyvet sem mindig vezettek. Mikszáth i. m. 84. o. 60 OL. ME. Mtj. 1890. márc. 25. (10.) — 1. pont,
