Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
Bevezetés
továbbra is az uralkodó döntése elé kelleti terjeszteni a törvényjavaslatokat, föntosabb országgyűlési előterjesztéseket az országgyűlésnek való bemutatás előtt, továbbá a törvényeket pótló rendeletek tervezetét is, ha azokat az összminisztérium szándékozott kiadni. Az új szabályzat tehát harminc hévvel a. kiegyezés után újból rögzíti az ország függő helyzetének és abszolutisztikus színezetű kormányzásának ezt a bizonyítékát. Nem tudjuk, milyen mértékű vita folyt a szabályzatok elkészítése alkalmival az uralkodó és a kormány között. A vita bizalmas minisztertanácson, zárt ajtók mögött folyt, ránk csupán az üggyel kapcsolatos levelezés töredéke és a magyar miniszterek írásban tett észrevételei maradtak. De nem is volt cél e kérdésnek a közvélemény előtt való ismertetése. Az 1867/64. sz. szabályzat belső használatra készült, nyomtatásban sehol sem jelent meg, kivéve az Alkotmány c. hírlap 1897. aug. 18-i számát. A lap foglalkozott az új szabályozás kérdésével, sőt közölte is a királyi elhatározás alá tartozó ügyek jegyzékét. 45 E jegyzéknek az 1867-itől való eltérését megelégedéssel kommentálta, amire pedig, mint láttuk, ugyancsak nem volt oka. A cikk megjelenése ennek ellenére is nagy botrányt kavart.Valamennyi minisztériumban szigorú nyomozás indult, hogy kinek indiszkréciója folytán kerülhetett a szabályzat szövege a sajtóhoz. 44 A „tettes" kinyomozására vonatkozólag nincs adatunk, de maga az ügy további adalék az „alkotmányosság" dualizmuskori értelmezésének kérdéséhez. Fentebb láttuk, hogy 1867 és 1895 között a törvények a minisztertanács hatáskörébe utalnak egyes ügyeket véleményezés, javaslattétel vagy döntés szempontjából. Meg kell említenünk, hogy ezek közül az 1897-i, a minisztertanács elé terjesztendő ügyekről szóló szabályzat csak az 1885 : VII. tc. két §-át idézi (5. pont), a többit nem sorolja fel. 1895, sőt az 1897-i szabályozás után is találhatók a törvényekben a minisztertanács hatáskörére vonatkozó kiegészítések. I£y az 1896 : XXVI. tc. 16. §-a szerint a közigazgatási bíróság hatásköre az erről szóló törvényben felsorolt ügyeken kívül kiterjeszthető volt a miniszteri rendedetek és a helyhatósági szabályrendeletek értelmezéséből adódó vitás kérdések végérvényes elbírálására is, minisztertanácsi felhatalmazás alapján ; az 1897 : XX. tc. 3. §-a, amelynek értelmében a miniszterek által kidolgozott állami költségvetési előirányzatot véglegesen a minisztertanácsban állapították meg ; ugyanezen tc. 16. §-a, arra vonatkozólag, hogy az országgyűlés együtt nem léte esetén sürgős esetekben a minisztertanács engedélyezhet pót-, illetve rendkívüli hitelt ; ugyanennek 18.§-a arról, hogy a minisztertanács a túlkiadásokat, előirányzat nélküli kiadásokat és hitelátruházásokat az országgyűlés felé jelenteni köteles. 1897 után is feltűnnek a törvények és rendeletek szövegében a minisztertanács hatáskörét pontosabban körülíró, azt tágító rendelkezések. A rendőri büntető eljárás egységes szabályozásáról szóló 65.000/1909. B. M. sz. rendelet 10. §-a a rendőri büntető bíróságok közt felmerülő hatásköri és illetékességi összeütközések kérdését tisztázza s kimondja, hogy kihágási ügyekben harmadfokon a miniszterek határoznak; ha több miniszter foglalkozik az üggyel s köztük támad olyan összeütközés, amit egymás között nem tudnak elintézni, az esetben a minisztertanács határoz. Az 1912 : LXV. te, 35. §-a értelmében a minisztertanács felhatalmazást adhatott az egyes miniszterek 43 A lap egv példányát 1. OL. ME. 1897 —VI—3389 ; 14 253. iktatószám alatt, 44 Uo.
