Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
Bevezetés
Ugyanez a minisztertanács meghatározta azokat a külső formákat is, amelyek keretében a legfelső végelhatározás alá tartozó ügyek felterjesztendők voltak. 16 Megállapodtak a legfelső döntések miniszteri ellenjegyzésének és a minisztertanácsi jegyzőkönyvek előterjesztésének egységes módozatában is. Eszerint a legfelső elhatározás számára fenntartott ügyeket, amennyiben azok önálló ügyet alkotnak, külön-külön előadás formájában kell felterjeszteni, szószaporítás nélkül, de kimerítő alapossággal ismertetve az ügy állását, kiegészítve az illetékes miniszter elintézési javaslatával és a királyi elhatározás szövegének tervezetével. A mellékletekre a szövegben vonásokkal 17 kell hivatkozni, de ezenfelül minden előadáshoz a mellékletek külön ívben csatolandók. A külső lapon, felzeten fel kell tüntetni a tárgyat, a mellékletek számát, esetleg, hivatkozásképpen, a királyi kabinetiroda számát is (ha az előadás a király által aláírt megkeresésre vonatkozik). Ha a szóban forgó tárgyat előzetesen a minisztertanács is tárgyalta, véleménykülönbség esetén a minisztertanácsi jegyzőkönyv másolatát kell csatolni, ellenkező esetben pedig csak annyit szükséges megjegyezni, hogy a döntést egyhangúan hozták. Az egyes ügyekre vonatkozó előadások, valamint a királyi elhatározás szövege magyarul, azonban pontos német fordítás kíséretében terjesztendő fel, a király személye körüli miniszter útján, aki ezeket rövid jelentéssel együtt nyújtja be a királynak ; jelentéséhez esetleg több előadást is csatolhat. Minden előadást az illetékes szakminiszter ír alá s ugyanez ellenjegyzi a királyi legfelső elhatározást is. Több miniszter vagy az összminisztérium közös előadása esetén a résztvevő miniszterek, illetve valamennyi miniszter ellenjegyzése szükséges. A minisztertanácsi jegyzőkönyvekét másolat, illetve német fordítás kíséretében kell a király elé terjeszteni. Annak eldöntése, hogy milyen ügy eh tartoznak a minisztertanács elé, külön megegyezés számára tartandó fenn. ls Ez az összeállítás a király és a minisztériumok érintkezését szabályozza, a minisztertanácsot pedig csak # mellékesen említi, hangsúlyozva, hogy annak egyelőre kialakult hatásköre nincs. Táthatjuk, hogy a minisztertanács nem feltótlenül tárgyalt meg minden olyan ügyet, amelyeket az egyes minisztereknek döntésre a király elé kellett terjeszteniük, de ezeknek az ügyeknek egy részét — pontosan csak további kutatások útján meghatározható részét — megtárgyalta, ha döntést ezekben nem is hozott. A királyi legfelső elhatározás alá tartozó ügyeket nemcsak tételesen szabályozták, hanem éberen őrködtek a szabályzat érvényesítése felett is. Különösen ügyeltek arra, hogy a szakminiszterek a törvényjavaslatok szövegét a minisztertanácsi tárgyalás után, de még az országgyűlésnek való kiadás előtt megtekintésre felküldjék a királyhoz. A minisztereket erre törvény nem kötelezte, 19 hanem a dualista rendszernek abból a sajátosságából fakadt, amely fenntartotta az uralkodói abszolutizmus több fontos maradványát. Az 1867/64. M. E. sz. szabályzat 12. pontján kívül ezt az eljárást más nem írja elő. A gyakorlat ezután az volt, hogy a törvényjavaslatokat csak akkor terjeszthették 16 OL. ME. Mtj. 1867. maró: 17. jkv. IV. pontja. "Pl. ./. .//. 18 Kiemelések tőlem. — I. E. 19 Wertheimer Ede: Gr. Andrássy Gyula és kora. Bp. 1910—1913. I. k. 339. o. E szerint 1867 tavaszán Andrássy Gyula miniszterelnök négy fontos törvényjavaslatot vitt keresztül az országgyűlésen, amelyeknek sorsát ae uralkodó bizonyos nyugtalansággal figyelte. Ezután adott kifejezést annak a kívánságának, hogy a jövőben a kormány minden javaslatát, mielőtt az országgyűlés elé kerülne, előzetes megtekintés céljából elébe terjesszék.
