Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

Bevezetés

•parlamenti tárgyalásra, ha azok az illetékes minisztériumba a következő zára­dékkal visszaérkeztek : „. . . megengedem, hogy az erre, vonatkozó törvényja­vaslat a magyar országgyűlés elé terjesztessék". 20 Ha a felterjesztés elmaradt, az uralkodó magyarázatot követelt s az illetékes miniszternek a miniszterta­nács előtt is mentegetnie kellett magát. 21 A királynak ez az ún. előszentesítési joga egészen a Monarchia összeomlásáig fennmaradt s úgy tekinthető, mint a magyar alkotmányosság rovására érvényesülő uralkodói abszolutizmusnak és a magyar függetlenség korlátozásának egyik legfontosabb bizonyítéka. A mi­nisztertanács hatáskörének megállapítása 1867-ben, amint láttuk, bizonytalan időre elhalasztódott, azonban már ekkor látható volt, hogy döntésének még a magyar belső ügyek közül sem a legjelentősebbeket fogják fenntartani. A minisztertanács döntése alá tartozó ügy T ek jegyzékbe foglalása csak jóval később, három évtized múlva következeti be. A magyar minisztériumok ügy­körének alig volt hagyománya. 1867-ben az új minisztériumok hatáskörének megállapítása úgy történt, hogy az addig Bécsben központilag, minisztériumi szinten intézett ügyektől elkülönítették a magyar minisztériumoknak átadandó ügyeket. Sürgősen meghatározták a királyi legfelső elhatározás alá tartozó ügyeket és a közös ügyeket ; ami ezenkívül maradt, az tartozott az új magyar minisztériumok és a velük egy szinten működő főhivatalok hatáskörébe. Ennek kikristályosodása lassúbb folyamat eredménye volt. Meg kellett állapodni a magyar minisztériumoknak az osztrák minisztériumokkal való együttműkö­désére vonatkozólag is. 22 A régi rendi hivatalok ügykörének elemzése és az új államapparátusba való fokozatos átültetése, az osztrák minisztériumokkal való újabb és újabb egyezmények, a mindenkori érőviszonyok adta lehetőségek kiaknázása közben épült ki és szilárdult meg a magyar minisztériumok s ezzel párhuzamosan a magyar minisztertanács'hatásköre. 1867-ben gyakran volt minisztertanács, egész évben összesen 73 ülést tartottak. Pontosabb ügyek tárgyalása esetem maga a király elnökölt, egyéb­ként a miniszterelnök. A tárgyalás és a jegyzőkönyvek nyelve magyar volt, kivéve, ha a király elnökölt. Ebben az esetben németül tárgyaltak s német nyelven készült a jegyzőkönyv is. Egy-egy minisztertanács viszonylag kevés üggyel foglalkozott ; az egyes üléseken tárgyalt ügyek száma egész évben 10 •alatt maradt. A világháború alatt az,egy ülésen tárgyalt ügyek száma nem egy­20 OL. ME. Mtj. 1868. nov. 15. (51.) — 2. pont mellékléte. 21 Az 1868. nov. 6-i minisztertanács előtt a pénzügyminiszter felolvasta a nov. 4-i keletű, liozzá intézett királyi kéziratot, „melyben felvilágosításra szólíttatik fel aziránt, mi okból nem terjesztetett fel legfelső helyre az igazságügyminisztériumnak 1869-i előleges költségvetése, mely már országgyűlési tanácskozások tárgyát képezé. — Pénzügyminiszter úr megbízatott, hogy a kérdéses költségvetést a kereskedelmi és közle­kedési minisztériumok költségvetési tervezeteivel együtt ő felségének minél előbb be­mutassa, azon legalázatosabb megjegyzéssel, hogy az igazságügy miniszteri költségvetés csak az ügyek halmaza miatt nem küldetett eddigelé fel, és hogy az eddigelé csak a pénzügyi bizottságnál, de nem magánál az országgyűlésnél tárgyaltatott". — Vö. Pach Zsigmond Pál: A dualizmus rendszerének első évei Magyarországon. Századok, 1955. 1. sz. 73 — 74. o. Felhívja a figyelmet arra, hogy az ún. királyi előszentesítési jog Magyar­országon az abszolutizmus maradványainak továbbélését jelenti. 22 OL. ME. Mt'j. 1867. márc. 17. (2.) — VI. pontjának szövege és ennek mellék­lete : ,,Azon kormányzati ágak és ügyletek, amelyek iránt a cs. kir. minisz^ériumokkali -Hőleges értekezés szükségeltetik."

Next

/
Thumbnails
Contents