Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1916. év
120. 1916. ápr. 9. (7.) — 94. f Hadiévek beszámítása a csendőrségnél. A honvédelmi miniszter rendelettervezetet nyújt be az 1915. dec. 10-i s a hadiévek beszámításáról rendelkező legfelső hadi- és hajóhadparancs 3. bekezdésében megállapított kedvezményeknek mindazokra a csendőrségi egyénekre való kiterjesztéséről, akik a háború tartama alatt a m. kir. és a m. kir. horvát-szlavón csendőrségnél tényleges szolgálatban álltak. Vö. 1916—13—72. 121. 1916. máj. 5. (8.) — 47. Vita egy horvát-szlavón-dalmát autonóm törvényjavaslat megszövegezése ügyében. A horvát-szlavón-dalmátországi miniszter úr bemutatja az 1897. évi március hó 28-án kelt csődtörvénynek a Pénzintézeti Központ szervezésére való tekintettel szükségessé vált módosításáról szóló autonóm törvényjavaslatot és ezzel kapcsolatban a következőket adja elő : A szóban lévő törvényjavaslat előadó miniszter úr által állásfoglalás végett a miniszterelnök úrral közöltetvén, utóbbi a folyó évi április hó 10-én 1049/M. E. II. szám alatt kelt átiratában arról értesítette a horvjbt-szlavón-dalmátországi bán urat, miszerint tekintettel a törvényjavaslaton a horvát-szlavondalmát országgyűlés által tett módosításokra, a magyar kormány sajnálatára nincs abban a helyzetben, hogy annak szentesítés céljából való felterjesztéséhez hozzájárulhasson. Kifogás alá esnek ugyanis a miniszterelnök úr álláspontja szerint ezek a módosítások már annyiban is, hogy az 1916. évi XIV. t. cikket 1 mint az országgyűlés által hozott törvényt jelöli meg, holott e törvényt nem az országgyűlés, hanem az ő felségéből és az országgyűlésből álló törvényhozás alkotja. 'Tévesnek jelezte továbbá a miniszterelnök úr az első szakasz utolsó bekezdésébe iktatott azt a rendelkezést is, amely szerint a csődszerű felszámolásról szóló rendelet intézkedéseit a bán terjesztheti ki a nem csődszerű felszámolás eseteire. A közönséges (nem csődszerű) kereskedelmi felszámolás szabályozása ugyanis a kereskedelmi jog, tehát az 1868. évi XXX. t. c. 9. §-a értelmében a közös s nem az autonóm jogszabályalkotás körébe tartozik, úgy, hogy e kiterjesztés nem esik a bán hatáskörébe. Mindenekfelett azonban kifogásolni kell a miniszterelnök úr szerint a törvényjavaslat első szakaszának azt a módosítását, amely szerint az a közös országgyűlésről mint „magyar-horvát országgyűlésről" beszél. Ez a kifejezés sem az 1868. XXX. t. c-ben, sem egyéb ilyen kórdós eldöntésére alkalmas jogforrásban elő nem fordul. A magyar és horvát testvérnemzetek által alkotott állam „magyar állam"-nak neveztetik az egész vonalon, csakis magyar elnevezéssel bírhatnak tehát ennek az államnak Horvát-Szlavón-Dalmátországokkal közös szervei is. 1 A tc. a Pénzintézeti Központról szól.
