Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1916. év
A legnagyobb nyomatékkal kénytelen azonban arra a tényre utalni, hogy az ország féligmeddig munkaképes férfilakosságának túlnyomó nagy része máris a mozgósított hadsereg kötelékében áll, s hogy az emberanyag igénybevétele terén már-már elértük azt a határt, ameddig a gazdasági élet legmellőzhetetlenebb vonatkozásainak veszélyeztetése nélkül mehetünk. Ujabb kategóriáknak fegyverbe szólítása a gazdasági élet fenntartását teszi kérdésessé és a legmegfeszítettebb igyekezet dacára a gazdasági összeroppanás veszélyét idézi fel, ami pedig a hadviselés folytatásának lehetetlenségét s minden katonai erőkifejtésünk ós minden győzelmeink dacára a háború elvesztését vonná maga után % Úgy a szorosan vett katonai, mint a döntő katonai kihatással bíró gazdasági szempontok tehát az emberanyaggal való legmesszebbmenő takarékosságot és azt kívánják meg, hogy csak az elkerülhetetlen szükség mérvén belül vonjunk el további munkaerőt a gazdasági élettől. Amidőn tehát megelégedéssel vesz tudomást a minisztertanács a hadseregfőparancsnokságnak azon kijelentéséről, hogy a közvetlenül a tűzvonal mögött lévő tartalékoknak 50%-ra kiegészítése után csak a tényleges fogyaték mérvéhez képest fog további kiegészítéseket igénybe venni, a honvédelmi miniszter úrnak az 1865— 1897-ig született egyének ismételt szemléjére vonatkozó javaslatát azzal a változtatással, hogy az 1865. évben született és már alkalmatlannak minősített állampolgárok népfelkelési kötelezettsége 1915. évi december 31-el megszűnvén és ezek az 1915. évi II. törvénycikk 1. §. második bekezdése értelmében szemlére többé behívhatok nem lévén : csak az 1866—1897. évi születésű egyének hívassanak be ismételt szemlére, elfogadja, de azzal a világos kikötéssel, hogy ezeken a szemléken alkalmasnak talált egyének semmiesetre se hívassanak be a folyó év október 1. előtt s azok behívása ezen időponttól fogva is csak a tényleges szükséglet mérvéhez képest eszközöltessék. Vö. 1917-18-38.
