Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1916. év

A segítőakció lebonyolítására az 1911. évi XV. t. c. alapján létesült Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége van hivatva, mely intézet a segítséget az egyes támogatásra szorulók eladósodottságának mérvéhez képest a következő három módozat valamelyikével nyújtaná." Az első módozat volna a birtok megvásárlása és haszonbérbe nyújtása, a tulajdonos visszavásárlási jogának bizonyos keretek között való fenntartásával. A második: kölcsön nyújtása 10 évre, 5y

2

% kamatláb mellett; ez esetben az intézet a birtok megvételére opciót is kap. A harmadik módozat szerint, ha a birtok elidegenítésének veszélye nem forog fenn, a birtokos az opció kikötése nélkül kapja a kölcsönt. Az intézetnek a szanálásokhoz előreláthatólag kb. 16 millió K-ra lenne szüksége. Annak elkerülésére, hogy az intézet az akcióból kifolyóan állandóan nagyobb mennyiségű birtokot legyen kénytelen átvenni, az opciót egyes esetekben közvetlenül a telepítési alap javára kötnék ki. Az akció nem terjeszthető ki azokra a középbirtokosokra, akik, illetve jogelődeik az említett vármegyék területén öröklés esetétől eltekintve egyéb jogcímen 10 éven belül, azaz 1906. jan. 1. óta szerezték meg az akcióba bevonandó birtokuk zömét.

2 A minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárul ós a kért anyagi természetű felhatalmazásokat mind a pénzügy-, mind a földművelésügyi miniszter számára megadja. Vö. 1917 — 31 — 26. 119. 1916. ápr. 5. (6.) — 1. A harcoló csapatok fogyatékának pótlása az 1866—1897. évi születésű népfelkelők szemléje alapján. L. 1915-17-43. A honvédelmi miniszter úr előadja, hogy az 1915. szeptember hó 24.-én tartott minisztertanácsban

1 előterjesztést tett az iránt, hogy a csapatoknál keletkező fogyatékok a folyó év első hat hónapjában miként volnának pótlandók. Ezen számításnak az szolgált alapul, hogy minden hónapban 1 menetzászlóaljra

2 volt szükségünk. Minthogy azonban a veszteségek, tekintettel arra, hogy az 1915. év ősze óta, kivéve a szerb és montenegrói harcteret,

3 nagyrészt 2 Ez alól a korlátozás alól az 1916. jún. 18. (11.) jegyzőkönyv 58. pontja szerint több érintett birtokos kérelme alapján kivételt tettek : „Több oly középbirtokos kérelme forog kockán, akiknek újabbi ingatlanvétele a régebbi ingatlanaik eladásánál befolyt vételár felhasználásával 10 éven belül eszközöltetett, vagy olyanoké, akik egyéb ingatlanokkal is rendelkeznek, az akcióba bevont ingatlanaik azonban a figyelmen kívül hagyott, régebbi ingatlanaik mellett újabbi szerzemények, végül olyanoké, akiknél harctéri szolgálat és ebből is folyó anyagi gondok a segítséget indokolják." 1 1915 — 17 — 43. 2 A gyülekezőhelytől a mozgósított hadseregig való menet tartamára szervezett ideiglenes alakulat. — R. : Menetezredek. 3 Montenegró ellen Szerbia leverése után, 1915. decemberében indult meg a támadás 1916. jan. 13., Cetinje elfoglalása után Montenegró letette a fegyvert.