Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1916. év
védő harcokat vívtunk, mindinkább kevesbedtek, s így lehetővé vált, hogy ez év elejétől nem havonta, hanem ha thetenként küldtünk pótlásokat, az eddig besorozottak nemcsak a folyó óv első hat hónapjáig, hanem Ausztriában augusztus 20-ig, Magyarországon pedig szeptember közepe tájáig fogják előreláthatólag a szükségleteket fedezni. Ha így is áll a dolog, mégis, mert a háború befejezésének időpontja előre meg nem határozható és nem lehetetlen az sem, hogy a háború még az 1917. év tavaszára is átterjed, gondoskodnunk kell arról, hogy a hadsereget hosszabb hadviselésre képesítsük és a fogyatékok pótlása az előzőkben említett időponton túl is hosszabb időre biztosíttassék. E tárgyban a cs. és kir. hadügyminiszter úr átiratot intézett előadó miniszter úrhoz, mely lényegileg azt a javaslatot tartalmazza, hogy a/ a folyó évben a 18 évesek Magyarországon május 29-re, Ausztriában pedig május 3-ra hívassanak be és b/ hogy az összes népfelkelő évfolyamok újból, tehát nagyrészt másodszor, egyrészt harmadszor vonassanak szemle alá. Ide vonatkozólag előadó miniszter úr a következőket jegyzi meg: ad a/ A 18 évesek tehát áprilisban soroztatnak és május 29-én vonulnak be kiképeztetésre, az aratás idejére azonban, éspedig Magyarországon 4—5 hétre, Ausztriában 3—4 hétre szabadságoltatni fognak és csak az aratás után nyerik további kiképzésüket, hogy azután menetzászlóaljakba beoszthatok legyenek. ad b/ Bár nem tagadható, hogy a hosszú ideig elhúzódható háború az összes népfelkelő évfolyamok újbóli szemléjét szükségessé teszi, mindazonáltal előadó miniszter úr, mielőtt a szemlók kérdését a minisztertanács elé vitte volna, helyesnek gondolta a hadseregfőparancsnoksággal érintkezésbe lépni és figyelmét felhívni arra, hogy a mindinkább kevesbedő munkaerő az ország közgazdasági életét és ezzel a hadsereg működését megbénítja és hogy a hosszú ideig elhúzódható háború szintén megkívánja, hogy a pótlásokkal takarékoskodjunk. A hadseregfőparancsnokság erre, idevonatkozó válaszában kijelentette, hogy á jövőben, mihelyst a hadsereg körletében neki az 50 %-os pótlás rendelkezésére áll, 4 nem fog ugyan hat hetenként egész menetzászlóaljakat igénybe venni, hanem mindenkor csak annyit, amennyit a tényleges szükség megkíván ; mindazonáltal szükségesnek tartja, hogy a póttesteknél jövőben is 6 hetenként álljanak menetkészen rendelkezésre a menetzászlóaljak, mert az esetleges elszenvedendő veszteségek nagyságát előre látni nem lehet és mert fölötte szükséges, hogy a bevonult, immár testileg gyöngébb emberek hosszabb és jobb edzésben és kiképzésben részesüljenek, nehogy éppen ezen utolsó tartalé. kok, hiányos kiképzés és edzés következtében, veszélyeztessék a kivívott sikereket. Ezért a hadseregfőparancsnokság azt kívánja, hogy a pótszemlék minél hamarabb tartassanak meg. Minthogy kétségtelen, miszerint a pótszemlóket elkerülni amúgy sem lehet, előadó miniszter úr javaslata oda irányul, hogy a minisztertanács a felelős hadseregfőparancsnokság felszólalása folytán járuljon hozzá, miszerint a pótszemlék egy része még az aratás előtt tartassék meg, másik része pedig aratás után. Éspedig : 4 L. alább.
