Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1915. év
A pénzügyminiszter úr meghajolva a viszonyok által teremtett helyzet előtt, elismeri, hogy a magyar kormány az egész kérdést csak abból a szempontból kezelheti, mint ahogy azt az elnöklő miniszterelnök úr kontemplálja ós ennél fogva ő is hozzájárul a kormányelnök előterjesztéséhez. Nem hallgathatja el azonban súlyos aggályait ezen rendezésekkel szemben. Lehet, hogy a maga részéről igen pesszimisztikusan fogja fel az egész helyzetet, de feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a minisztertanács a kérdésnek ezen oldalával is foglalkozzék. Ámbár a maga részéről is a dualizmust úgy a múltra, mint a jövőre nézve az egyetlen helyes közjogi államkapcsolati formának tekinti, kénytelen bevallani, hogy a dualizmusnak sok ellensége van ós hogy az erőviszonyoknak Lengyelországnak Ausztriához kapcsolásával beálló eltolódása annak fenntartását még nehezebbé tenné. Magyarországnak a dualizmushoz való lojális ragaszkodása általánosan ellenszenvet fog kiváltani irányában az összes nemzetiségek részéről. Minden más nemzetiség a monarchiában a magyarokat fogja okolni, ha nem érheti el külön céljait, és ebben a tekintetben egy táborban lesznek a lengyelek, a délszlávok, ugyanott lesznek találhatók a csehek, de még az osztrák centralisták is. 7 Igaz ugyan, hogy ezzel szemben támaszt várhatunk a dinasztiától, talán az osztrák-németek részéről is. De nagy kérdés, hozzászóló miniszter úr nézete szerint, hogy elégségesek lesznek-é ezek a tényezők arra, hogy bennünket ebben a küzdelemben eredménnyel támogassanak is? De nemcsak ezekből a magyar nemzeten kívül fekvő szempontokból fogja fel pesszimisztikusan a helyzetet, hanem belpolitikai szempontokból is, amennyiben meggyőződése szerint az esetben, ha a jelenlegi háború folyományaként Ausztria Lengyelországnak vagy nagy részének hozzákapcsolása folytán területben, népességben ós gazdaságilag jelentékenyen gyarapodni fog, Magyarországon a kormány igen erős ellenzékkel fogja magát szembetalálni, amely arra fog utalhatni, hogy éppen a magyar nemzet nem nyer semmit ebben a háborúban, amelynek szerencsés eredményének előidézésében olyan nagy része volt, Éppen erre való tekintettel a maga részéről kívánatosnak, illetve megfontolandónak tartja, nem lehetne-ó a magyar állam nemzeti kiépítése terén ellensúlyozni a dualisztikus monarchia másik államánál a háború folytán előálló nagy erőgyarapodást, ami erősítené a gouvernementális politikusok helyzetét is, az ellenzék előrelátható támadásaival szemben? Például a hadseregnek nemzeti alapra 8 való fektetése által. Miután még figyelmébe ajánlaná a minisztertanácsnak, hogy nem kellene-ó az osztrák-németekkel már most megértetni, hogy egy különbéke Oroszországgal Lengyelország nélkül a saját érdekükben is volna, kívánatosnak jelzi, hogy az egész kérdés magyar törvénnyel is rendeztessék, ha erre egyáltalán rákerül a sor. A honvédelmi miniszter úr taktikai okoknál fogva azt ajánlja a miniszterelnök úrnak, hogy a közös miniszteri értekezleten a dualizmus és paritás fenntartásának a gondolatát nem mint a magyar kormány propozicióját állítsa oda, hanem oly irányba terelje a tárgyalás menetét, hogy ez az óhaj mint a 7 1867 után az osztrák-német centralista irányzat célja a dualizmus megszüntetése s egy központosított, osztrák vezetés alatt álló „Gesammtstaat" megvalósítása volt. Ugyanakkor az osztrák uralkodó osztályok más része, főleg a dinasztia- és alkotmánykű nagybirtokosság és a nagyburzsoázia a dualizmus fenntartása mellett foglalt állást, 8 A magyar vezényleti nyelv régi követelésére céloz.
