Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

ALFÖLD

halmozódott föl tekintélyes vagyon a cívisek legfelső rétegének kezén, másutt a szabadosságot nyert iparosok, kereskedők szaporodtak el. Velük szemben az elővárosok nyomorúságban élő zselléreinek tömege állott (bérlők, napszámosok, inasok). Bár a kiváltságot nyert földesúri városok nagy száma — a XV—XVI. század fordulóján 800 — 1000 körül voltak — utóbb nem emelkedett, sőt csökkent, a XVT. század végén az ország parasztságának csaknem fele mezővárosi lakos volt már. A királyi városoktól mindvégig megkülönböztette az oppidumokat, hogy nem emelhettek falakat belsőségük köré. Ordeus, 1. hordeus. Oatensio sanguinis, vibicis, keek (kék): sebmutatás, vagy ,,kék-felmutatás" (ütlegelésből eredő, nem vérző sebeknek a bíróság előtt való megmutatása). Ilyen panasszal úríszék és falusi bíró, tanács előtt is lehetett élni. Ovile, szállás: juh akol, fejőhely, cserény. Ovis Moravica, birke: morvajuh. Magyarországon az Északnyugati Kárpátokban is gyakran megforduló morva juhászok terjesztették el. Ozemnazet: a felsőlendvai uradalom szlovén falvaiban föld, telek után szedett szolgál­tatás. Nevében a ,,föld" jelentésű szláv szót őrzi. Őrlő: a malom köve, őrlőszerkezete. örök rét: olyan rét, amelyet a jobbágyok „örök" jogon szereztek maguknak, ahogyan pl. az irtványföldeket. Az ilyet a jobbágy a földesúr tulajdonjogának épségben tartása mellett olidegeníthette, és rendszerint "kevesebb szolgáltatást fizetett utána. Pallanka: palánk, a töröknek nagyobb várak köré előőrsül elhelyezett kis föMvára. Pallerus, pallér: munkavezető. • Pannicum: gabonafajta (olasz muhar, rókafarkú köles). Pannwein (Bannwein), 1. educillatio. Patrocinium: kegyuraság ; a földesúr kötelességei a birtoka területén fekvő egyházak anyagi támogatására és jogai azok irányítására. Paupcr: szegény. Királyi adószedós alkalmával az országgyűlések végzései szerint paupernak számított minden jobbágv, akinek vagvona 6 forinton aluli értékű volt (1557 : 3. te). Pázsittized, 1. decima porcorum. Pecunia caespitális, 1. decima porcorum. Pecunia christianitatis: füstpénz, kereszténypénz. Azok a zsellérek és jobbágyok, akik­nek nem termett gabonájuk, dézsma helyett fizették, családfőnként néhány dénáros összegben. Pecunia falcationis: 1. paraszti hozzájárulás a földesúr által fogadott kaszások nap­számához, 2. az ag összeg, amelyet a parasztok az egykori kaszálási robot megvál­tásaként fizettek földesuruknak. Pecunia fertonalis, fertonpénz: szőlőtermés vagy kert, szántó után a földesúrnak járó készpénzszolgáltatás. (A „fertőn" súly- és értékmérő volt.) Pecunia pharetralis: tegezpénz, a jász-kunoknál szedett különleges adófajta. Pecunia prandialis: a „prandium" megváltásaként fizetett pénz. Régi szokás volt, hogy a földesurat az uradalom területén való tartózkodása esetén megvendé­gelték (prandium). Pecunia sigillaris: pecsétpénz. Az egri uradalom egyes részein lepecsételték azokat a, hordókat, amelyeket a paraszti termelők eladás céljából a község területéről kivittek. A földesúr minden pecsét után takarmányt vagy készpénzt (pecsét­pénzt) követelt a parasztoktól. Pecunia substratilis: szüretkor a boroshordók után fizetett váltságpénz. Pellis mardurina, marturina: nyestbőr. Perceptor proventuum (sacrae caesareae regiaeque maiestatis) : kamarai pénztáros. Pertinentia: tartozék. 1. uradalomhoz, birtokközponthoz tartozó birtok, birtokrész, 2. telekhez tartozó szántóföld-, rétdarab. Petitio sigilli: pecsét kérése. Nyomatékosabb rendelkezés kiadásához a földesúri bíróság, földesúri tiszt, falusi bíró pecsétjét, illetve pecsétes levelét volt szokás kérni. Pett lodix (Bett lodix) : ágytakaró. Pfeffer, 1. piper. Philistini, Jaziges: jászok. Piper, Pfeffer: paprika, törökbors.

Next

/
Thumbnails
Contents