Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

ALFÖLD

aratást, esetleg cséplést) alkalmi napszámosok végezték. Majorsági munkaeszközök híján hosszú időn át a robotosok eszközeit használták. Magyarországon a majorsági gazdálkodás csak a XVI. században indult erőteljesebb fejlődésnek. Először a század elején követeltek a parasztok egy részétől számottevőbb robotot. A század közepén átmenetileg a bérgazdálkodás lendült fel, majd ismét a robotszolgáltatás súlyosodott, most már a korábbinak többszörösére. A 15 éves háború pusztításai az or3zág legtöbb táján erŐ3en visszavetették a majorsági gazdálkoiá3t, de a következő században, ha kisebb-nagyobb zökkenőkkel is, továbbfejlődött. A Iveus: méhkas. Amtmann, 1. officialis. Anca: kacsa. Angariatim, in singulis angariis: negyedévenként. Angeld: foglaló, pénzszolgáltatás. Apró barom: disznókra, juhokra, kecskékre alkalmazott gyűjtőfogalom. Aratrum: 1. eke ; 2. ekealja, eredetileg kétségkívül az egy ekével megművelhető szántóterület, 120-150 hold körül. Arca: haltartó bárka. Arenda: bérlet, bérösszeg. A feudális rend a földesuraknak módott adott arra, hogy a nemesi tulajdon és a zálogbirtoklás mellett bizonyos pénzösszeg rendszeres fizetése ellenében meghatározott időre is használhassanak földeket, jogosítványokat. A használatnak ezt a módját nevezték bérletnek (arendának). Lehetősége nyílt arenda lásra ós ezzel egy szabadabb, polgáribb birtoklási forma igénybevételére a polgári ós paraszti állapotúaknak is. Parasztok főleg megüresedett jobbágy telkeket, telekrészeket vettek bérbe, máskor kisebb királyi haszonvételeket vagy egyéb jogosítványokat is. A bérletnek és a fizetendő összegnek egyaránt arenda volt a neve. Arenda egyes esetekben nem bórt, hanem váltságösszeget, máskor jövedelem-, becsüösszeget jelentett. Armalista, armalis: nemeslevéllel bíró birtoktalan nemes. Saját föld hiányában gyakran jobbágy telken gazdálkodott. Arestum, arestatio: letartóztatás, fogságra vetés, fogság. Az úriszéki és a falusi bírói, illetve községi tanácsi törvénykezésben a vétkesek letartóztatását, fogságban tartását jelenti. A letartóztatás tényéért a vétkesnek gyakran külön bírságot is kellett fizetnie ; ha a hatósági közeg, földesúri tiszt vagy kisbíró a határban ejtette fogságba, és a kiszállással külön költsége, fáradsága volt : nagyobb bírságot róttak ki. Ászokpénz: a dézsmálás után megmaradt bor váltsága címén a földesúrnak fizetett összeg (az „ászok" szóból, amely a pincében, hordók elhelyezésére lerakott gerendát jelenti). Aszúja: szárazfa, rőzse. Aszuszilva: aszaltszilva. Autumnalia: ősziek, az ősszel elvetett gabona, elsősorban búza és rozs. ^ Avena: zab. Avena zallas vocata, szállás-zab: szállások gazdáitól a terméseredménytől függetlenül, előre meghatározott mennyiségben szedett zabszolgáltatás. A szállások hegyvidéki szórt településeken a sessioknak felelnek meg. Bannwéin, 1. educillatio. Battyko, battiko: a gör. keleti (gör. katolikus) pap (pópa) orosz neve. Bek, bég: bej. 1. a török szandzsák (katonai és igazgatási) vezetője, 2. magasabbrangú török tisztségviselő, ,,úr". Birke, 1. ovis Moravica. Birsagium, birsagia, muleta: bírság. A feudális korszak bíróságai kezdettől fogva a legkülönbözőbb bűntettekórt és vétségekért vetettek ki bírságokat. Az úriszéken, amely a földesúr vagy egyik megbízott tisztje elnöklete alatt időszakosan ült össze, főleg vérontás, verés, más személyek megtámadása, házratörés, földesúri tilalom áthágása, engedetlenség, lopás, paráznaság miatt róttak ki bírságokat. Az elfogattatásért magáért külön pénzbüntetést fizettek. A kevésbé jelen. tŐs ügyekben (pénzkövetelések, öröklés, végrendeleti, becsületsértési ügyek, házastársak hűtlensége) általában a falu bírájának, illetve tanácsának volt joga ítélkezni, ezt a jogot azonban a földesúr az idők folyamán mindjobban korlátozni