Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

ALFÖLD

A századfordulóra tovább pusztult a népasség, a telkek jelentős része pusztán állt, és most már az uradalom csaknem minden parasztháztartását egésztelkesnek tekintették (1700-as urbárium : U. et 0. 13/25). A paraszti állatállomány, amely korábban, 1648 és 1672 közt is apadt, 1700-ig rohamos csökkenést mutat. Készpénz-, termény- és állatszolgáltatások, valamint robot dolgában a XVII. század folyamán nem sok a változás : 1648 előtt lemondanak bizonyos állatkövetélésekről és pontosabban szabályozzák a dézsmát, a bírságokat, a kocsmáitatást és a robotot. Az utóbbi szabályozás egyes esetekben a teljes kiszolgáltatottság állapotáról a meghatározott szolgálatra való áttérést jelenti, néhol azonban rosszabbodást hoz : évi 1 hétről 3 hétre emelkedik a robotkötelezettség. A következő évtizedekben szinte változatlan marad a helyzet (az 1672-es urbárium, szolgáltatás-rovatai javarészükben szó szerint veszik át az 1648-belieket) és a század utolsó harmadában is csak átmenetinek ígért könnyítések következnek a nagy pusztítások kényszerű hatására. Az 1648-as urbárium a majorságbirtok gyarapodásáról ad számot (a faluóból foglalt erdőket, réteket, újonnan szedett épiiletfa-illetéket, továbbá korábban nem ismert szántókat, kerteket, építményeket emlegetnek), több helyen azonban már ekkor kertek, erdők, halászóhelyek, malmok pusztulásáról kapunk hírt, és az allódiumoknak ez a pusztulása 1672-re nagyon nagy méreteket ölt. További források az ecsedi uradalomra az Orsz. Levéltár U. et C. és N. R. A. gyűjteményeiben (1526 — 1700) (a csak számokkal jelöltek az U. et C-be tartoznak): 1. Jobbágy- és zsellérnevek, állatállomány, paraszti terhek, telekmegoszlás, paraszti foglalkozások, az elköltözőitek új lakóhelye, földesúri jövedelmek, épületek-allodiális földekhadiszerek-ingóságok-állatok-élelmiszerek leltárai, birtokhatárok; jobbágy-mentesítések, uradalmi konvenciók, rendtartások, nemességet igénylök jegyzéke: 1613 (152/6), 1613 (13/4), 1614 (13/7), 1616 (N.R. A. 1034/70), 1621 (13/8), 1621.(108/3), 1641 (13/2), 1644 (13/11), 1647 (13/9), 1647 (13/10), 1648 (13/13), 1648 (13/14), 1671 (13/16), 1672 (108/9, ugyanaz hiányosabb szöveggel: 13/15), 1680 (101/53), 1685 (13/17), 1686 (13/18), 1686 (13/53), 1687 (109/24), 1688 (13/19), 1688 (13/20), 1688 (38/35), 1689 (109/25), 1690 (151/7), 1691-97 (101/54), 1695 (101/51), 1700 (13/24), 1700 (13/25), év nélk. (13/55, 13/56, 101/52, 108/51, 108/65, 112/50, 168/2). 2. Összesítő kimutatások a birtokokról, a telekszámokról, az eladási és zálogösszegekről, földesúri osztozások, jövedelembecslések: 1603 (13/3), 1606 (N.R. A. 616/23), 1614 (13/6), 1633 (108/4), 1677 (66/39), 1687 (90/69), 1687 (109/23), 1692 (41/21), 1693 (87/10), 1698 (13/22), 1698 (13/23), év nélk. (N.R. A. 1033/49, N.R. A. 1061/9). Nyomtatásban is megjelent (a Károlyi-levéltárban őrzött egykorú másolati példány alapján, nem teljes szöveggel) az 1648-as urbárium (U. et G. 13/13). (Géresi i. m. IV. 282. skk.) Ugyanezt az eredeti szöveg alapján részletesen ismerteti Makkai : I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. 390. skk. Az uradalom történetére vonatkozó iratokat ismertet kivonatosan: Berey i. műve.