Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

ALFÖLD

vitia praestant, neque vina educillant. Integrae sessionis coloni bis in anno dant peouniam fertonalem d. viginti quattuor, alii vero sex, quinque, quattuor, nonnulli tres quidem d. solent dare. Mulctarum ratio eadem est, quae in aliis locis. Beőd, portio Integrae sessionis. Martinus Kollatt | Ioannes Marton. Inquilini. Michael Molnar | Nicolaus Berti. Loca deserta no. 12. Censum nullum dant. Servitia praestant secundum suum posse. Byrsagia instar praecedentium possessionum officiali solvunt. Prod, deserta sessio Oppidum Thasnad Thasnadienses propter metum Transsilvaniensium non ausi sunt venirn Echedinura

31 et ideo nomina eorum, census et proventus inscribere noe potuimus. Actum in arcé Echied, sexta die Februarii anno millesimo sexcentisimo decimo quarto. Lucas Kys m. p * Ezt az urbáriumot U. et C. 13/5. alatt őrzik. Kis Lukács aláírása fölött papírfelzetes rányomott pecsét látható. Az itt közölt szöveghez az eredetiben hozzáírtuk még egy kimutatást néhány szatmári és szabolcsi dézsmakerület helységeiről — talán azokról, amelyeknek tizedbevételét az ecsedi várévái együtt kívánták kezelni —, majd később, mis írással az urbáriumban előforduló községek nevének jegyzékét. — A füzetet XVII. századi dézsmajegyzékek lapjai közé kötötték. Borítólapján olvasható címe: Urbárium arcis Echied conscriptum, anno 1614." Az ecsedi parasztság sorsa az összeírást követő évtizedek kedvezőbb körülményei közt egy ideig javulást mutatott, a század utolsó harmada azonban az itt élő jobbágyokzsellérek számára is csak a rohamos hanyatlást hozto. A század közepéig a lakosság száma, úgy látszik, nőtt ; ha a marhás- és gyalog jobbágy ok meg a zsellérek 1648-ban kevesebben voltak is az 1614-ben jegyzékbe vett telkes-, féltelkes jobbágyoknál és zselléreknél, de az 1648-as összeírás kiváltságos kategóriáit beszámítva gyarapodás mutatkozik. (L. az 1648-as urbáriumot. Bő kivonatát adja a Károlyi-levéltárban őrzött egykorú másolat alapján Géresi K.: A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. IV. Bp. 1887. 282. skk. Az U. etC. 13/13 alatt őrzött eredeti alapján pótlásokat közöl Makkai : I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai 390. skk.) 1672-ig viszont már fogyott a népességszám, és ez a fogyás a telkek integrálódásának folyamatával volt párhuzamos (TJ. et C. 108/9). A magyarázatot valószínűleg nemcsak a nagyarányYi kivándorló-mozgalomban kell keresni — az uradalomban megmaradtaknak ti. így nagyobb telekegységek jutottak —, hanem valamilyen új telekszámítási módszerben is. 31 Erdély új fejedelme kétségkívül nem látta volna szívesen, ha az erdélyi államterülethez tartozó (partiumi) Tasnád lakóit a császár számára adóztatják. — Bethlen Gábor éppen az urbárium készítésének évében nevezett ki az uradalomba tiszttartót és 1616-ban is a magyar kincstárra való tekintet nélkül cserélte el a vártartományt. (Petri M.: Szilágy vármegye monographiája IV. 1902. 641.)