Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

FELVIDÉK

27. 1648 február. A szentmiklósi uradalom urbáriuma Az uradalom korábbi állapotáról egy 1567-ben kelt urbárium adatai alapján lehet a legalkalmasabban tájékozódni. (U.etC. 53/12.) Az 1567 és 1648 közt eltelt 8 évtized erre a tájra nem hozott nagyobb megpróbáltatásokat és így a parasztcsaládok meg a telkek községenkénti száma csaknem mindenütt erősen emelkedhetett, sőt a kirajzó népasségből nem egy új település is alakult a régiek határában. A használható föld azonban ezen a terméketlen tájon erősen korlátozott volt : 1567-ben még fél- vagy egésztelek jutott a családok többségére, 1648-ban mér csak negyed vagy fél. A kenézcsaládok nagy szaporulata a rájuk jutó kenézföldek erős csökKenését eredményezte. Szembetűnő a zsellérek (különösen a hazátlan zsellérek) szaporodása a XVTI. század közepéig. A törökkorszak első. évtizedeiben az uradalom legtöbb jobbágya 2 forintot fizetett egésztelkenkónt census címén. Disznói után tizedet adott, falunként egy-egy tehenet és egy-egy őzet, néhol bárányt, sajtot^ szénát, kendert, zabköblöt, nyest- vagy rókabőrt. Robot csaK a tiszttartónak járt néhol, és az is kevés. Kenézek és batykók a maguk különleges kiváltságai szerint adóztak. 1648-ra a készpénzszolgáltatást tekintélyes összegű váltságpénzek növelték meg (szárazkocsma, tehén-, nyest-, evetkepénz stb.), de a hegyvidéki pásztorkultúránák ezen a félreeső táján a természetbeni szolgáltatások sem veszítették el jelentőségüket: az egykoriak helyett most só, vaj, méz, „kemencezab" beadását követelték meg, a disznótized mellé méhtized és juhbeszolgáltat ás járult. A robotnak, úgy látszik, még okkor sem volt jelentős szerepe, pedig már több helyen megjelentek az urasági majorok üzemei. Anno 1648. Consignatio bonorum Szent Miklosiensium per me Georgium Horuat Kisseuitth sacrae caesareae regiaeque maiestatis sedis iudiciariae de curia regia iuratum notarium praesentibus egregiis dominis altero Georgio Horuat ec tertio Georgio Hollosj Francisci de Nadasd etc., necnon Michaele Miticzky Ladislai Eszterházy etc. illustrissimorum dominorum comitum primariis aulae familiaribus ac ad praesens negotium plenipotentiariis celebrata

1 anno 1648. die 13. Februarii ac subsequentibus Consignatio bonorum Szent Miklós. Alsó vidék Vagio?i egy kastél, melljbe jo hazak, palota élés haz, io jstallok etc. Az kastel mind bold pinczeken áll. Egy kis templomis vágjon, az uraké. Item giümöczos kert, a mellet io maior haz. Azon maiorhoz való paitas kért, melybe io paita. Azon kerbe öt ros asztagh és egj abaidocz ezeken kiuül. Felső Vereczken két zab asztagh, eggjk kisseb, másik nagiob. Melette egy 1 Az uradalomhoz mindkét főúr mint Eszterházy Miklós nádor feleségének, Nyáry Krisztinának örököse formált magának jogot. Eszterházy László a mostohafia, Nádasdy Ferencné Eszterházy Anna pedig mostohaleánya volt Nyáry Krisztinának.