Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)
Bevezetés
MAJORSÁGI ÉS ÚRBÉRES BIRTOK 31 művelés alatt, az utóbbiból azonban 159 holdat parasztok használtak. 31 1646-ban ugyanott kb. 18 300 pozsonyi köblöt vetettek a parasztok és 650-et az uradalom. Az úrbéres rét ugyanakkor 4650, a majorsági 600 kaszás terjedelmű volt. 32 Ha a pozsonyihoz hasonló, majorkodásban elmaradt uradalmakat kivételeseknek tekintjük, akkor a majorsági eredetű termésjövedelem átlagos nagyságát is jelentősnek kell elképzelnünk : a kilencedgabonából származó jövedelmet felül kellett múlnia. Ez azonban csak a gabonatermésre áll ; a lékai vártartomány 3 allodiális szőlejének 94 1 / 2 akós bortermése erősen elmaradt a hegyvám- és szőlőtized jövedelem mögött, s nem volt ez másképp az ország többi területén sem. 33 A majorsági állatállomány ritkán haladta túl egy-egy jómódú parasztgazda háziállatainak számát, s így az urak ebből csak ritkán várhattak számottevő hasznot. Akármilyen kicsi volt is azonban az az állat- vágy termésfölösleg, amelyet az uradalom saját háztartása nem emésztett föl, mindenképpen igyekeztek értékesíteni. Lékán a várható évi borjúszaporulatból 3-at Utánpótlásra, 12-t készpénzeladásra szántak. Ugyanez lett a sorsa a fejesre alkalmatlan teheneknek, a juhok-kecskók egy részének, valamint a tőlük nyert gyapjúnak is. 34 Piacként elsősorban a városok fogyasztói jöttek számba : a lékai uradalomban kitermelt épületfát a közeli magyar és osztrák városok vásárain adták el, 35 a tokaji vártartomány urasági halait főként Kassára, Tokajra vitték eladni évi 100 forintig terjedő haszon reményében. 36 Hasonló helyeken szerezték be az uradalmak behozatali szükségletét is. A szentmiklósi uradalom egyik határszéli jobbágya azon a címen élvezett szabadosságot, hogy az úr számára rendszeresen végez bevásárlásokat Lengyelországban. 37 Csáb rág ura készpénzért szereztette be hússzükségletét Selmecbányán. 38 Ha a földesúr nem talált könnyűszerrel piacot termésfölöslegónek, akkor még mindig megvolt rá a lehetőség, hogy a legfontosabb termények egyikétmásikát saját jobbágyaival vásároltassa föl. Murányon és Szendrőn a parasztok szorgalmas vásárlói voltak a hozzájuk közel fekvő majorságrétek szénájának. 39 Az egyre szaporodó úri borkimérések a gyengébb minőségű, szabadpiaci forgalomra alkalmatlan borok kiárusítását szolgálták. A magyar történettudományt hosszú ideje foglalkoztatja a kérdés : egészében milyen jellegűnek tekintse a XVI—XVII. századi Magyarország földesúri gazdálkodását, s Európa milyen országaiban keresse a hozzá legközelebb álló párhuzamokat. 31 Ahol csak köblökben adják meg a föld terjedelmét, ott 3 köblös földet vettünk egyenlőnek egy holddal. 32 Makkai a XVTI. század közepén 15 — 20%-osra becsüli a majorságszántók arányát, szőlőterületen jóval kevesebbre : I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai 69 — 70. 33 Makkai: Paraszti és majorsági mezőgazdasági termelés 23. 34 Léka 1670. 35 Uo. 36 Tokaj 1581, Tarcal. 37 „Multifarie expeditur in Poloniam pro coemendis rebus necessariis" : Szentmiklós 1699, Zavadka. 38 „Carnem quoque cuiuscunque generis usibus domini terrestris necessariam pro parata ipsius pecunia Semnicio aliisque locis adferre tenentur" : Csábrág 1602, Steffoltó. 39 Murány 1573 (Jolsva, Telgárt), Szendrö 1570 (Kö\i).