Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

Az abszolutizmus időszaka mégis, a forradalmi munkásmozgalmak erőszakos letörése, hatósági megbénítása ellenére is, az a korszak, amikor a szocialista munkásmozgalom megszületésének egyes belső feltételei Magyarországon létrejöttek. Ezek a feltételek az ország gazdasági életének kapitalizálódásával, az iparosodással, a közlekedés fejlesztésével voltak adva, ami által nagytömegű munkásság akkumulálódott egyes gócpontokban. Egyes paraszti rétegeknek a földtől való megfosztása tette lehetővé ezt az akkumulációt. Másrészt a nemzetközi munkásmozgalom fejlődése nem maradt hatástalan a hazai munkásságra sem, hiába volt az abszolutizmus rendőruralma, a belföldi munkásság teljes izolálására, a szocialista eszmék útjának elzárására nem volt képes. A plebejus értelmiség egyes műveltebb tagjai a szabadságharc utáni években még az utópista szocialista tanoknak az értelmiségi rétegekben való terjesztésére tettek kísérletet; a tudományos szocializmust ezek az értelmiségiek nem ismerték, s a munkásosztályhoz való kapcsolatok kiépítésére sem gondoltak. A vallási szekták terjedése a munkások körében az 50-es években még a munkásosztály elmaradottságát, elnyomorodottságát jelzi. A céhlegények mozgalmai is inkább a múltba mutatnak vissza : a céhkereteken belül szervezkedő kisipari munkásság feudáliskori hagyományai élnek itt tovább. De mindezekben van valami nyugtalan, ami a forradalom utáni csöndes években a felszín alatt előkészülő társadalmi mozgásokra utal. Egy ízben, amikor egy fiatal magyar szabólegény kést szúr a császár nyakába, ebben az anarchisztikus cselekményben robban ki a társadalmi elégedetlenség. A Libényi-féle merénylet hosszabb időre visszavetette a magyarországi munkásmozgalmat : a rendőrterror, ami ezután következett, az egész munkásosztályt sújtotta. 1857, az első világméretekben jelentkező kapitalista válság éve nagyjelentőségű volt az európai munkásmozgalom szempontjából, s nem volt hatástalan a magyarországi munkásmozgalom sorsára sem. Németországban egyik sztrájk a másikat követte ebben az évben. A sztrájkhullám Délnémetországból indult ki: az offenbachi, hanaui és frankfurti kalaposok bérköveteléseivel kezdődött.

1 Ez volt az oka annak, hogy ugyanakkor Magyarországon is a kalaposlegények mozgalmai után kezdtek nyomozni, és hogy általában a munkások szervezkedésére kettőzött figyelmet fordítottak. De közvetlenebb hatása is volt a világválságnak a munkásosztály hazai mozgalmaira, egyszerre nagyobb aktivitás jelei mutatkoznak. A nemzetközi munkásmozgalom rezdülései Magyarországra is eljutottak s itt is észlelhető bizonyos készülődés. Az 1863. évi pesti munkásegylet-alakítási kísérlet (egy évvel az első Internacionálé megalakulása előtt) már az önálló munkásszervezkedés egyik első jelének 1 Elisabeth Todt, Die gewerkschaftliche Betätigung in Deutschland 1850— 1859. Berlin 1950.