Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

tekinthető. A kiegyezést közvetlenül megelőző években a segély egyletek mellett munkásönképzőegyletek alakítására is történtek kísérletek s 1866-ban megalakult a pesti nyomdászok önképző egylete. Ebben az időben a szocialista munkásmozgalom megszületését már csupán az abszolutista kormányzati rendszer gátolta. Az 50-es években és a 60-as évek elején végbement a munkásság egy részének fokozatos öntudatosodása, amely azt eredményezte, hogy a kiegyezés után, amikor a szervezkedés külső akadályai elhárultak, azonnal megindultak az előkészítő tárgyalások a munkások szocialista szervezetének létrehozása érdekében, s 1868 februárjában megalakult az Általános Munkásegylet.

2 A munkásság kivette a részét az abszolutizmus elleni küzdelemből is, sőt mondhatni, hogy a munkások voltak ennek a küzdelemnek legbátrabb és legkitartóbb katonái. Az önkényuralmi rendszer elleni tömegtüntetésekben mindig munkásemberek vesznek részt legnagyobb számban, közülük kerül ki a legtöbb fogoly és sebesült. Tömegtüntetésekre 1860-ban került sor, amikor a rendszer alapjai meginogtak. Persze a munkások mellett különböző plebejus elemek is részt vettek ezekben a tüntetésekben, a függetlenségi, abszolutizmusellenes küzdelemben ezek az erők összefonódtak. Amikor tehát a munkásoknak a függetlenségi mozgalmakban való részvételét vizsgáljuk, elhagyjuk a voltaképpeni munkásmozgalom területét és szélesebb társadalmi és politikai alapra helyezkedünk ; e lapokon óhatatlanul nemcsak szorosabb értelemben vett munkás- és parasztmozgalmakról, hanem általában a munkásság és parasztság szervezkedéséről és mozgalmairól lesz szó. Az agrárproletariátus nagy tömegei is ezekben az években jöttek létre, különösen a déli Tiszavidéken, amely már 1848 előtt is a földjétől megfosztott, birtoktalan mezőgazdasági munkásság gyűjtőmedencéje volt. Az 1863. évi katasztrofális szárazság erős lökést adott a mezőgazdasági munkásság számbeli növekedésének és kiélezte azokat az immár országos problémákat, amelyek e tömegek anyagi létével függtek össze. Az agrárproletariátus mozgalmai kétfélék : részben munkát és kenyeret, több bért, részben pedig, — amennyiben a földtől még nem váltak el egészen — földosztást követelnek. Az első követelés már a munkásosztályhoz kapcsolja ezeket a tömegeket, a második a parasztság mozgalmaihoz kapcsolódik. Az első 1863-ban jelentkezik először nagyobb erővel s mutat idővel növekvő tendenciát, a második is ott virraszt a lelkek mélyén, s időnként tör utat magának. Az agrárproletariátus mozgalmaihoz tartoznak természetesen a majorsági cselédek mozgalmai is. A parasztság mozgalmai — miként a munkásság mozgalmai is — kétfélék, egyrészt gazdasági, másrészt politikai természetűek. A gazdasági harc három síkon játszódik le. A hármas cél, amely felé a parasztság e harcokkal törekedett: a föl nem szabadult, terhektől nem mentesített paraszti földek felszabadítása, a birtokközösségek megszüntetésével kap2 Mód Aladár, 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. 6. bővített kiad. Bp. 1951. 266 kk. 1. és Nemes Dezső, Az Általános Munkásegvlet története 1868-1873. Bp. 1952.