Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

mintegy 1600 választója közül alig 20—25 egyén jelentkezett választójoga gyakorlására. Az elöljáróság egyik tagja pedig vasbaveretéssel és lelövetéssel fenyegette azokat, akik követválasztásra elmenni mernek, hogy még e keveseket is elrettentse polgári jogaik gyakorlásától, „mert tudni kell azt, hogy a jászkun nép, mely az aprócska kényurak alatt annyit szenvedett és szenved, azt hívén, hogy felülről kapják elöljárói az utasításokat, azoknak legtörvénytelenebb beszédjeikre is hallgatni szokott". „Mindezeknél fogva Turkeve város népessége a legmélyebb utálattal fordul el reá feltolt mostani alkotmány talán elöljáróitól, a legnyugtalanabb óhajtással várja, hogy azoknak törvénytelen zsarolásaitól megszabadulhasson, sőt hogy eddig is már maga a nép eltávolítások végett erőszakos módokhoz nem folyamodott, csakis annak tulajdonítható", mert bízott abban, hogy a helytartótanács vezetője intézkedni fog gyűlölt elöljáróinak eltávolítása iránt. „Esedezünk azért Főméltóságod előtt, hogy a különben okvetlenül bekövetkező népítéletnek s azzal összekötött borzalmaknak elhárítása végett. . . nékünk, a velünk együtt érző városi népességnek példás igazságtételt szolgáltatni . . . méltóztassék."

39 Magyar nyelvű e. t. - Htt. eln. 1865. III. 6918. A lakosok aláírásai hat lapot töltenek meg. 1865 december 8. — Pest Pest-Pilis-Solt megye főispáni helytartójának jelentése a helytartótanácshoz a pátyi zavargások ügyében tartott vizsgálat eredményeiről. Páty községében december elején zavargások voltak, ezeket egy század gyalogság nyomta el. „A szóban forgó csendháborítás — mely kizárólag Páty községi bíró és jegyző személyeik ellen irányzott megtámadásokban nyilvánult, 39 A Veszprém megyei Súr község lakosai nem kérelmeztek, hanem végrehajtották a „népítéletet": agyonverték a segéd jegyzőt. 1866. jan. 15-én egy szakasz katonaság vonult be a községbe ; a vizsgálóbíró több lakost letartóztatott s a megyei törvényszéknek adatott át. (A 8. csendőrezredparancsnokság jan. 26-i jelentése. Htt. eln. 1866. IV. A. 251 - 639.) Kiskunhalason még 1864-ben, febr. 16-án, a nép vagyontalan rétegéből álló elégületlen tömeg behatolt a városházára és hamis sáfárkodással vádolta a főbírót, valamint avval, hogy ő hozta a nép nyakára a katonai exekúciót. A tüntetők vezetőit nyolc-nyolc napi elzárásra ítélték. (A jászkún kerület első alkapitányának márc 6-i jelentése. Htt. eln. 1864. XIII. 1706. - 2105.) A Túróc megyei Dubova községben 1866 febr. 27-én történt zendülés : aznap a szolgabírói hivatal kiküldöttje két csendőr kíséretében kiszállt a községbe, hogy az új községi bírót beiktassa. A terbevett beiktatás hírére összegyűlt a község lakossága, elrejtette a községi irattárat és a már beszedett és elszállításra váró adópénzeket, megtagadta azok kiadását és tiltakozott az új bíró beiktatása ellen. (A 7. csendőrezred márc. 5-i eseményjelentése. Htt. eln. 1866. XIII. 1443.)