Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

ez utóbbiak által erre szolgáltatott különös okok hiányában leginkább azon izgatott állapot kifolyásának lenni látszik, melyben a lakosság a követválasztási mozgalmak és a választás után is folytatott itatások következtében jutott, midőn a szabadság felé indulatszerűen hajló pórtömeg a fennálló hatalom és annak véle közvetlen érintkező közegei, a helybeli elöljáróság ellen szokta irányozni bőszült kitöréseit. Igaz ugyan, hogy Páty községében a bíró és jegyző erélyessége és az adó behajtása körül az utóbbi időkben is tanúsított szigorúsága a nép elégületlenségének kitöréseit elősegítette..."

40 (1535. eln. sz.) Magyar nyelvű e. t. - Htt. eln. 1865. IV. A. 6651. (6820) 209 1866 március 14. — Sátoraljaújhely Zemplén megye első alispánja a helytartótanácstól katonai karhatalom kirendelését kéri gróf Andrássy Manó hoóri ellenszegülő zsellérei ellene A hoóri zsellérek ellenszegültek a megye által megítélt és a helytartó tanács által jóváhagyott „úrbéri szolgálmányok értéke iránt intézett végrehajtásnak". A gálszécsi járás szolgabírája ezért ellenük katonai karhatalom kirendelését kéri. A tárgyra vonatkozó iratokat felterjeszti avégett, „hogy a szolgabírói beadványban előadott fontos okoknál fogva, a törvények tekintélyének fenntartása s a szükséges példaadás szempontjából a kérdéses végrehajtás foganatosítására egy fél század katonaságnak karhatalomkénti kirendelése iránt intézkedni méltóztassék". (4584. sz.) Magyar nyelvű e. t. - Htt. 1866. II. 11. 22370. A végrehajtás 1866 okt. 15-én történt meg, egy század katonaság jelenlétében. 42 (Uo. 76653) 40 Pest-Pilis-Solt megyének különösen váci járásában fordultak elő ebben az időben nyugtalanságok. A főispáni helytartó még okt. 28-án jelentette, hogy Túrán és Vácszentlászlón zendülés történt az elöljárók — jegyző és bíró — ellen ; mindkét községbe félszázad katonaságot irányítottak, a rend helyreállítására. Csővár községében pedig a csendőrökkel keletkezett civódás, ami azután oda vezetett, hogy a községházát felgyújtották és a jegyzőt bántalmazták. (Htt. eln. 1866. IV. A. 4146. - 1865. 6239) 41 A hoóri majorsági zsellérek 1861 óta megtagadták az. uradalomnak a szolgálatokat. Amikor ügyük 1864-ben a szolgabíró elé került, kijelentették, „hogy a zsellérek máshol sem dolgoznak, s hogy ők sem fognak ezentúl dolgozni, egyességre éppen nem hajlandók, hanem a törvény elítélésére bízzák ügyöket". Ezután a megye tartozásaik kifizetésére kötelezte őket. A zsellérek e végzés ellen fellebbeztek, a helytartótanács azonban a megyei végzést helybenhagyta és a felfolyamodást visszautasította. (Htt. 1866. II. 11. 22370 -1864. 66439) 42 A Temes megyei Varadia községben a földesúrtól szerződés szerint szőlőket bíró lakosok 1865-ben tagadták meg a további pénz- és természetbeni adózást, miután 1834-ben kötött szerződésük az előző évben (1864-ben) lejárt. A lakosok a csendőri karhatalomnak sem engedtek és kövekkel dobálták meg a csendőröket. (Htt. 1865. II. 11. 76981)