Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

a Sáros megyei főispáni helyettes enemű rendelkezéseinek horderejét és azt, hogy mily szükséges ily intézkedéseknél, miszerint azok a törvé­nyesített úrbéri nyíltparancs szellemében, az osztó igazság szerint, s nem egyes osztályok iránti előszeretettel, vagy ellenszenvvel — miről, én jelenleg csak elvontan ítélhetek — hozassanak alkalmazásba ; mi ha így történik, bizonyosan minden hasonló panaszok éle el fog tompíttatni és sem a földtulajdonosokban nem fog keletkezni a viszketeg, másokat a föld haszonélvezetétől megfosztani, sem a viszonszolgálatok teljesí­tésére erélyesen szorított kuriális zsellérekben nem fognak a társadalmat veszélyeztető kommunisztikus vágyak ébresztetni." (146. eln. sz.) Magyar nyelvű e. t. — Kanc. 1864. 90-871. (4949-4230) Andrássy e jelentést azzal a megjegyzéssel küldötte meg Forgách Antalnak, hogy a benne kifejtett nézeteket, melyek szerint különösen a kérdéses körlevélnek az úrbéri egyességek és ítéletek végrehajtására vonatkozó végpontja a fennálló törvényekbe ütközik, s a legveszélyesebb következményeket előidézni képes, a maga részéről s sze­mélyes tapasztalása folytán is teljesen osztja. (238. sz.) Hlaváts János Melczer jelentésének kelte előtt egy nappal, febr. 24-én terjesz­tette fel az alispáni jelentéseket a körlevele folytán addig tett intézkedésekről. Ezekből kiderül, hogy két esetben alkalmazták a főispáni helytartó által elrendelt eljárást. Az egyik Ladomér községben történt, ahol a mérnöki kihasítás hitelesítése alkalmával kiderült, hogy 26 kuriális zsellérről nem történt intézkedés. A birtokos ez alkalommal a zselléreket, akik különben is csak belsőséget bírtak, „minden lehető kárpótlásróli lemondása mellett szabadon bocsátotta". Jakabvolya községben viszont észrevette az alispáni bíróság, hogy 14 a régi úrbérbe is bevezetett házas zsellér azonosítása nem tör­tént meg. A vizsgalatokat e tekintetben kiegészítették. A zselléreknek egyenként kb. 5 köbölből álló külsőségük volt, ez a belsőséggel együtt a földesúri illetőségbe vo't be­vezetve, és sem a telekkönyvben, sem a térképen nem volt kimutatva. (644. sz.) Néhány nappal e jelentés kelte után (febr. 28-án) megtörtént Hlaváts nyug­díjaztatása. A kancellária pedig ápr. 4-én utódjának 16 elrendelte, hogy a kérdéses körlevelet — amelynek felfüggesztését már jan. 27-én elrendelte — mint a törvé­nyekbe ütközőt tekintse hatályon kívül helyezettnek. (Uo.) h) 1865 július 12. — Eperjes Beőr Mihály, Sáros megye első alispánja jelenti a helytartótanács­nak, hogy a somosi zselléreket csak katonai karhatalommal lehet úri munkára kényszeríteni. „Gróf Andrássy György somosi és somosújfalvi birtokához tartozó, számra nézve 100 curialis zsellérek 1858. évtől óta a törvényes szolgál­mányok ledolgozását önként beállították s jelenben is dacára az ismé­telve kiadott legszigorúbb hatósági intéseknek és parancsoknak meg­18 Hlaváts utódja Berzeviczy Manó lett. Őt az tette erre a hivatalra alkal­massá, hogy — amint Pálffy Móric 1863 dec. 30-án jelentette a kancellárnak — az uralkodóház iránt hűséges, „helyes" politikai gondolkodású és Sáros megye „nemességének nagy részével rokon..." (Kanc. eln. 1864. 5.)

Next

/
Thumbnails
Contents