Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

táblához nem is érkezett. Szerinte azt, hogy a haszonélvezőktől akár a földek, akár egyéb javadalmak haszonélvezete önkényesen, az illetékes hatóság közbejötte nélkül el ne vonassék, már az úrbéri nyíltparancs kimondja és az erre szolgáló intézkedéseket az ország nagy részében keresztül is vitték, „úgy hogy a megyei kormányzóknak részint a politikai, részint a vezérletük alatt álló bírói hatóságok irányában talán ez látszanék inkább feladatuk körébe feküdni, hogy amazok rendszeres és törvényszerinti működésük felett őrködjenek, nem pedig hogy nagy garral behozott általános intézkedésekkel lépjenek fel, melyek már szokatlan megjelenésük miatt is (mint a szóban forgó panaszok mutatják) a kedélyeket ok nélkül izgatják, vagy a nyers tömegben képesek törvénytelen vágyakat ébreszteni,

14 melyeket a rosszakarat kizsákmányolhatna oly társadalmi mozgalmakra, miket utóbb nehezen, vagy csak erős visszatorlási eszközökkel lehetne fékezni." A körlevélnek az az állítása, hogy az előzetes vizsgálatoknál mellőzték a zselléri birtokviszonyok felderítését, oly súlyos vádat foglal magában, amelyet szerinte csak az egyes konkrét esetek alapos kivizsgálása után lehetne kimondani. A kezénél levő adatokból nem tűnik ki, hogy akár a cs. kir. úrbéri bíróságok, akár az azok helyébe lépett megyei hatóságok működése alatt ily visszásságok miatt panasz emeltetett volna. A Hlaváts által elrendelt eljárás oda vezetne, hogy a tagosításokat és összesítéseket új akadállyal gátolnák. A tapasztaltak nyomán úgy látja, hogy Sáros megyében a kuriális zsellérek ügyét mindenképpen peres útra szándékoznak terelni, anélkül, hogy őket a viszonszolgáltatások teljesítésére is erélyesen szorítanák, ami ellenkezik az úrbéri nyíltparanccsal. „Ezen felül a zsellér és hason természetű viszonyok még oly kényesek, hogy hasonló eljárásból példát véve, a szolgálatok teljesítését még olyanok is tömegesen leállítanák, kikre nézve vitás kérdés általában nem is létezik, vagy ahol az már jogérvényesen és bíróüag elintézve van, míg másrészről a tulajdonosok, ha a teljes jogvédelem hiányát panaszolhatnák, arra tétetnének hajlandókká, hogy inkább a hasznot nélkülözve zselléreknek földjeiket használatra ki ne adják, sőt a kiosztottakat is minden kitelhető módokkal visszavonják, mintsem hogy tulajdonukat kétessé válni engedjék. Mily kárt okozna ez a közvagyonosodásnak, szintúgy mint magának azon nagyszámú néposztálynak is, mely honunk északi részén a sovány földből csak akkor húzhatja ki fáradsága némi jutalmát, ha azért nem bérfizetéssel, de munkájával rovhatja le tartozását, míg viszont a nagyobb birtokosnak is inkább fekszik érdekében olcsó munkáskezek felett rendelkezhetni ott, hol birtoka a költséges befektetések kamatját úgysem adná meg, mindezeket Nagy méltóságod előtt bővebben fejtegetni bűnnek tartanám, ki saját bölcs tapasztalásánál fogva ezen viszonyokat nálamnál tökéletesebben ismeri

15 és belátja ; egyedül jelezni kívántam 14 Az aláhúzás a kancellárián történt. 15 Andrássy Sáros megyei földbirtokos volt, jog szerint ő volt a megye főispánja.