Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
fogja erre való nézve az öszvesítés előtti birtokállapotot fenntartani," (2770. sz.) Magyar nyelvű kőnyomat. Kanc. 1864. 90—871. E körlevél miatt Bánó Miklós és több más Sáros megyei földbirtokos panaszt emelt Hlaváts ellen a kancelláriánál. Azt állították, hogy az általa elrendelt eljárás törvényes jogaikat sérti. Hlaváts ennek következtében igazoló jelentést volt kénytelen tenni a főkancellárnak. Ebben az 1863 dec. 24-én kelt jelentésében előadja, hogy nem kíván a bíróságilag eldöntött perekben hozott ítéletekbe beavatkozni, csupán azt rendelte el, hogy az olyan birtokok, amelyekről az ítéletben vagy egyességben említés sincsen, in statu quo 13 fenntartandók. Ez pedig szerinte igazságos és méltányos. ,,De fájdalom — folytatja a jelentés — az előbbeni úrbéri bíróságok mellőzvén az itt kifejtett birtokviszonyoknak felderítését, az erre keletkezett ítélet vagy egyesség csak az úrbériségnek és a földesúri tagnak mikénti s mi mennyiségbeni leendő kiadásáról szólhatott és szólott. Minek következtében az ítéletek vagy egyességeknek végrehajtása alkalmával az úrbéri tagnak kihasítása után a határnak többi része a közbirtokosok között osztatván fel, a majorsági földeknek haszonélvezői, különösen a zsellérek, kikről az ítéletben vagy egyességben szó nem volt, s kik a per folyama alatt ki se hallgattattak, szépen csendesen egyszerre birtokon kívül estek. Ilyen eljárás, mely által a fennálló törvények — többezer családoknak végképpeni megrontásával s koldusbotra juttatásával — eképen kijátszattak, csekély nézetem szerint a bírói méltósággal és felelősséggel öszve nem fér, és számos keserű panaszokra okot szolgáltatván, szülője azon idegeskedésnek, mellyel az úrbéres lakosság a kormányzatomra bízott megyében a tagosítások ellen viseltetik." Hlaváts már 1863 júl. 4-én kifejtette a főkancellárnak a dolgok ilyetén állását, s most is hangoztatja, hogy ,,az itt kifejtett birtokviszonyokat szabályozó rendeletnek felsőbb helyrőli kibocsátása mellőzhetlen szükséges s én azon felsőbb rendeletnek, mind minden felsőbb rendeletnek feltétlenül hódolni fogom". (3441. sz.) A kancellária e jelentést a körlevél Hlaváts által felküldött kőnyomatos példányával együtt 1864 jan. 27-én Andrássy György országbírónak küldte meg véleményezés végett, ,,miután ezen intézkedés, eltekintve attól, hogy közigazgatási úton felsőbb meghatalmazás nélkül, rögtönözve léphetett életbe, a bírói eljárás szabályozását önkényleg érinti". Minthogy pedig a panaszos folyamodványokból úgy látszott, hogy az alispáni bíróság egyes esetekben máris alkalmazta a körlevél tartalmát, eziránt egyidejűleg kérdést intézett Sáros megye főispáni helytartójához, s elrendelte neki, hogy az esetleg hozott intézkedések foganatosítását további rendelkezésig tartsa függőben. Andrássy először a királyi személynök véleményét kérdezte meg. g) 1864 február 25. - Pest Melczer István királyi személynök jelentése gróf Andrássy György országbírónak Hlaváts János körleveléről. Egyenként átvizsgálta a Sáros megyéből az 1863. évben a királyi ítélőtáblához beérkezett úrbéri ügyeket s úgy tapasztalta, hogy több község úrbéri rendezési és elkülönzési perében a zsellérek kérdését is kellőleg figyelembe vették s ilyen irányú panasz tudomása szerint a 13 Jelen állapotban.
