Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

Gáspárt nevezte ki bíróvá, aki már több éven keresztül viselt bírói hivatalt, és őt feleskette. Kovács István előbbi bírót azért mellőzte, mert őt „teljes bizalomra méltónak nem találta". Azóta megtörtént a bujtogatok kinyomozása. A bűnösöknek talált egyéneket letartóztatták és átadták a debreceni katonai állomásparancsnokságnak. (4502.) Magyar nyelvű e. t. - Htt. eln. 1862. XIII. 10574. (11305) A véletlen úgy hozta, hogy Pálffy Móric körutazása során röviddel ez események után Kábára érkezett. Ott Kovács István két társával panasziratot adott át a helytartónak. ,,Ő (Kovács) saját kimondása szerint nem csak 61-ben, hanem már 48-ban is bíráskodott a faluban".

6 (Uo. 11374) 189 1862 július—1865 július A SÁROSI ZSELLÉREK MOZGALMAI a) 1862 július 14. — Bécs Gróf Forgách Antal kancellár elnöki levele Sáros megye főispáni helytartójához a Sáros megyei zsellérmozgalmakról. „Bizonyos kútfőből értesültem az iránt, miként több Sáros megyében kebelezett községbeli zsellérek tömegesen és egymás közt kiszabott pénzbeli büntetés súlya alatt összeszólalkozván, az általuk birtokolt curiális zsellértelkek és földektől minden munkát és szolgálmányokat megtagadtak, és ebbeli ellenszegülésük máris oly mérvben terjedett, hogy tartani lehet, miként ezen merénylet, ha annak idejében gát nem vettetik, nem csak az ottani gazdasági viszonyokat a legnagyobb zavarba ejtendi, de a baj még inkább elmérgesedvén, a felsőbbségi kötelmek és társadalmi viszonyok felbomlását is könnyen előidézheti." Az ilyen „tömeges munkamegtagadás a mezei munka éppen legszorgosabb idejében" súlyos következményeket vonhat maga után. Postafordultával tegyen hiteles és kimerítő jelentést az eseményekről, s addig is, míg további utasítást kap, „befolyásának egész súlyával és törvényes tekintélyével oda hatni igyekezzék, hogy a felzavart rend és 6 A kabaiakhoz hasonló eréllyel léptek föl az Arad megyei Kurtics község lakói is, 1863 őszén. Amik

or a simándi szolgabíró hivatalos ügyek intézése végett a községben megjelent, a tömeg elfogta és arra kényszerítette, hogy a nép jelöltjét a bírói hivatalba beiktassa. (Htt. eln. 1863. IV. A. 15439) A kurticsiakat azzal büntették, hogy hosszabb időre katonaságot szállásoltak be a községbe. (Uo. 15753)