Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

Magyar nyelvű e. t. - Htt. eln. 1861. XIII. 8502. (9150) Károlyi szept. 30-án újból a hadifőparancsnoksághoz fordult s a szükségre hivatkozva kérte, tegyen kivételt, és utasítsa az illetékes állomásparancsnokságot a karhatalom megadására. Közben Festetich — szept. 28-án — Károlyi leiratára válaszolva közölte, hogy a megye nem azért kért katonai karhatalmat, hogy fedezete alatt folytassa az úrbéri birtokviszonyok rendezését, hiszen az úrbéri bíróságok maguk is azon a nézeten vannak, hogy e tárgyak elintézését célszerű elnapolni, hanem csupán a személyi és vagyonbiztonságot s a törvény iránti tiszteletet kívánta helyreállítani. Ha ez nem történik meg, úgy véli, e „példátlan engedetlenségnek elnézéséből fejetlenség és a közigazgatásnak lehetetlensége százmozik.." (Uo. 9232.) Gróf Forgách Antal kancellár okt. 23-án közölte Károlyi Lászlóval, hogy a hadügyminisztérium a karhatalom kirendelését megtagadta, és az úrbéri eljárások felfüggesztését javasolta. A kancellárnak erre az elnöki levelére Károlyi október 30-án hosszú felterjesztéssel válaszolt. Ebben elismeri ugyan, hogy a „jelen izgatott pillanatban" gondosan kerülni kell mindazt, ami a népet ingerelheti, mégis úgy véli, hogy „azon irány, mely a fentebbi nyilatkozatot jellemzi", feltűnő. Ingadozó politikai viszonyok között szerinte éppen a magánjogok és magántulajdon biztosítása képes leginkább fenntartani a kormány tekintélyét és a jogbiztonságot. Ha a törvénynek nem szereznek tiszteletet, könnyen megeshetik, hogy „később csak nehezen korlátozható viszonyok fejlődnek ki, melyek különösen a törvényt nem tudó nép soraiban ezernyi téves eszmék felköltésére és terjedésére szolgáltatnak alkalmat". „Nagyméltóságod magas figyelmét nem kerülte el bizonyára — írja tovább hogy az úrbéri viszonyok megváltozta óta mily csapásokkal és terhekkel kellé küzdenie a birtokos osztálynak Magyarországban; bátran állíthatom tehát, hogy most, midőn ezen osztály a birtokviszony rendezése tárgyában a volt cs. k. úrbéri törvényszékek, úgy a jelenleg működő autonóm és királyi törvényszékek ítéletei folytán rég óhajtott céljait elérni vélte, sem a méltányosság, sem az igazsággal meg nem egyeztethető, hogy jogosított igényei ellenébe akadályok gördíttetnek, vagy azok kivitele bizonytalan időre elhalasztatnék." Szerinte az adóképesség is a rendezett birtokviszonyoktól függ, s ezért az állam szempontjából káros az adóbehajtással idézni elő az adóképesség csökkenését. (Uo. 10046) c) 1861 november 11. — Gyimótfalva Gróf Batthyány Ferenc a kancelláriától a Farkasdifalu község lakosai által magánbirtokán elkövetett háborgatások meggátlását kéri. Farkasdifalu és Vashegy egyesült községek ellen még 1843-ban megindította az úrbéri rendezési, legelő- és erdőelkülönözési, irtásvisszaváltási és tagosítási pert. A szombathelyi úrbéri törvényszék 1860 májusában hozta meg végítéletét a perben, ami ellen a községek nem fellebbeztek. Ugyanaz év október 29-én megkezdték a végrehajtást, s bár a községek ekkor kinyilvánították, hogy egymás között nem kívánják a tagosítást, a mérnök bírói bevezetése megtörtént. 1861 áprilisában került sor a mérnöki munkálatokra, amelyeket be is fejeztek, annak ellenére, hogy a parasztok megtagadták a gyalog- és fogatos napszámokat, és eltávolí-