Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

fremden Unterdrückern. Ein Kutscher aus Stuhlweissenburg, ein 15—16 jähriger Bursche antwortete auf die Frage ; wie die Sachen im Lande stehen : „Schlecht genug. Die Leute arbeiten alle für den „német" und können doch die Steuern nicht erschwingen. Früher hat mein Herr (ein Grossfuhrmann) nur die Portio bezahlt (Landessteuer), heute muss er ausser der Portio von jedem Paar seiner Pferde 7 fl. Steuer zahlen. Das ist ja was Fürchterliches, wie es eben nur der „német" verlangen kann. Aber mein Herr hat gesagt, dass das gar nicht mehr lange dauern werde, dass wir dem „német" bald gar nichts mehr zahlen werden." Der Gedanke an die Steuerverweigerung ist überhaupt ein stark verbreiteter. Man erzählte sich, Folgendes sei in Baracska (einem Dorfe im Stuhlweissenburger Komitate) geschehen : Die Bauern verweigerten sammt und sonders die Steuer. Als man ihre gepfändeten Habseligkeiten versteigern wollte, meldeten sich nur einige Juden zur Licitation. Die Bauern drohten diesen jedoch mit dem Todschlage, wenn sie auch nur eine Kleinigkeit erstehen würden, und die Juden zogen sich eingeschüchtert zurück. Der betreffende Beamte trat nun in Unterhandlung mit den Steuerverweigerern. — Wann werdet ihr zahlen? frug er. — Wann uns Gott gibt. — Werdet ihr nach der Ernte bezahlen? — Wann uns Gott gibt. — Wollet ihr zahlen oder nicht? — Wann uns Gott gibt. — Der Beamte habe sich darauf genötigt gesehen, den Bauern ihre Habseligkeit zurückzugeben und abzuziehen, ohne dass er zu irgendeinem Resultate gelangt wäre. Dieser Vorfall ist in Jedermanns Munde. Es heisst, dass fünfzig Dörfer der Komitate Stuhlweissenburg, Zala und Somog\^ bei der nächsten Gelegenheit das Signal zur Steuerverweigerung geben werden." (A Dunántúlon nagy az izgalom és az elégedetlenség. A nép a kormányt „német"-nek nevezi és mint idegen elnyomóról beszél róla. Az adó megtagadásának a gondolata erősen elterjedt. A nép között szájrólszájra jár egy történet, amely szerint a Fejér megyei Baracskán a parasztok mindenestül megtagadták az adót, s a végrehajtó hivatalnok tehetetlen volt velük szemben, mert az árverésre bocsátott ingóságokat senki sem vásárolta meg. Ügy hírlik, hogy a legközelebbi alkalommal ötven dunántúli község fogja megadni a jelet az általános adómegtagadáshoz.) Német nyelvű másolat - Öht. eln. 1860. IV. A. 751. A rendőrminiszter ezt a jelentést 1860 július 10-én küldte meg másolatban a helytartóságnak, tudomásul és a szükséges intézkedések megtétele végett. Fejér megye főnöke augusztus 15-én tett jelentést a helytartóságnak. Eszerint megyéjében mindenütt jelentékeny adóhátralékok mutatkoznak, aminek okát csak részben lehet az előző évi rossz termésben keresni, nagyban hozzájárult ahhoz a jelenlegi politikai hangulat is. A legeldugottabb pusztákra is eljutott az a híresztelés, ami szerint a viszonyok rövidesen meg fognak változni. Ügy véli, hogy egész községek adómegtagadásának igen rossz következményei lennének. (758. pr. sz. Uo. 2673)