Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

b) 1860 augusztus 30. Sátoraljaújhely Zemplén megye főnöke jelenti a helytartóság elnökségének, hogy a lakosság passzív ellenállása az adóvégrehajtásokat meghiúsítja. Sátoraljaújhelyen augusztus 27-én volt végrehajtás : lovakat akartak elárverezni. Mintegy százötven ember gyűlt össze, az árverező mégis hiába várt két és fél óráig, egyetlen vevő sem jelentkezett. Ilyen meghiúsult árverés volt már másutt is, Tokajban, Sárospatakon, a gálszécsi járás egyes községeiben, s más járásokban is. Ez az eredménytelenség az első két végrehajtási fok erejét is nyilvánvalóan gyengíti, és teljes adómegtagadáshoz vezethet. Ekkor csak katonai végrehajtás segít, mégpedig kiadós, hogy eredményes legyen. Azt azonban, hogy a jelen körülmények között tanácsos-e ilyen eszközökhöz nyúlni, a megyehatóság nem képes megítélni. (1653. pr. sz.) Német nyelvű e. t. - Öht. eln. 1860. XI. 3613. Benedek táborszernagy ezekután szept. 11-én megengedte Zemplén megye főnökének, hogy az adóvégrehajtáshoz katonai segítséget vegyen igénybe. Markovics megyefőnök azonban húzódozott ettől a rendszabálytól, a kassai pénzügyigazgatóság sürgetései ellenére is. A pénzügyminiszter kérésére Benedek okt. 5-én Máramaros megye főnökét is felhatalmazta az adónak katonai karhatalommal való behajtására. (Uo. 5004) A helyzet azonban ezután sem javult, s a pénzügyminiszter ezért elsősorban Markovics megyefőnököt tartotta felelősnek, már ami Zemplén megyét illeti, .s ugyanakkor megállapította, hogy az ellenszegülés tovább terjed, most már Abaúj vármegyében is. (Uo. 6736) Egy adóbeszedő a helytartósághoz intézett s oda okt. 2-án érkezett névtelen feljelentésében a politikai hatóságokat okolja az adóbehajtás sikertelenségéért Abaúj .és Zemplén megyében. A megyék az adóbehajtást —- az adófelügyelőség előterjesztése után — a szolgabírói hivatalokra, azok pedig a községi jegyzőkre bízzák, „anélkül, hogy irodájukból kimozdulnának". A jegyzők a harmadfokú végrehajtást is megteszik, de minő eredménnyel? „Ezen szegény osztályú néphivatalnokok — mert ezeket a nép fizeti — nem örömest követnek el részrehajlóságot ugyan, de a küszöbön álló községi rendezés szemük előtt áll, s félnek, hogy ha utasításukat híven teljesítették, .a nép megharagszik rájuk, s a kerületbe el nem választják jövőre. . . "

20 (Öht. eln. .1860, XI. 4878.) 20 A Hont megyei Letkésen — a pozsonyi csendőrezred szept. 30-i jelentése szerint — adómegtagadási kísérlet történt. Egy letkési asszonyt, az esztergomi vásárból hazatérőén, két ismeretlen egyén megbízott azzal, hogy Kossuth nevében közöije a bíróval, ne fizessenek több adót, mert néhány nap múlva kitör a forradalom. A bíró ezt a hírt elterjesztette a községben, s az' általánosan hiteire,talált. A jegyző följelentette az esetet, s a jelentést a bíróval is alá akarta íratni. O azonban ezt megtagadta, és három nap múlva niár meíj sem jelent hivatali helviségéVbetk. (Öht. eln. 1860. XI. 4996)