Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

során némi súrlódás támadt a megyetörvényszék és a csendőrség között: Scharapatka százados azt állította, hogy a főállamügyész megérkeztéig a vizsgálat inkább a csendőrség elleni inkvizíció formáját öltötte magára és hogy Kautz vizsgálóbíró eljárása arra enged következtetni, hogy a felforgató törekvésekkel rokonszenvez. Kautz nyolc tanúi hallgatott ki, akik tagadták, hogy a tüntetők a csendőröknek ellenszegültek volna, és: eskü alatt állították, hogy a tüntetők Utasok voltak. (Uo. 2487) b) 1859 június 29. — Eger Hofmann pesti főállamügyész jelentése a pesti ker. főtörvényszék elnökségéhez az egri tüntetés ügyében tartott vizsgálatról. Minthogy az egri tüntetést felségárulás címén jelentették fel, a jelenlegi viszonyokra való tekintettel tanácsosnak látta, hogy személyesen tekintsen bele az előzetes nyomozásba. A nyomozás a tüntetésen kívül kiterjedt a hadihelyzetre és a politikai eseményekre vonatkozó hamis, nyugtalanító hírek terjesztésére is, és ezzel kapcsolatban előzetes letartóztatásba helyezték Dusárdy Ferenc és Repinek József szíjgyártómestereket. A nyomozás eddigi eredménye alapján úgy látja, hogy a felségárulás tényálladékát nem lehet megállapítani. Tény az, hogy a kérdéses napszámosok 16-án pihenőidejükben a háborúról és a politikáról beszélgettek. Pápai József azt mondta, hogy szívesen fegyvert ragad, hogy az országot az osztrák iga alól felszabadítsák, Hamis János pedig annak a reményének adott kifejezést, hogy Kossuth megszabadítja a népet a magas adóktól. Hazatérés közben izgató dalokat énekeltek, Napóleont, a franciákat és Kossuthot éltették. Amikor a csendőrök felszólították őket, hogy kövessék őket a laktanyába, a napszámosok útonállóknak, kutyáknak nevezték a csendőröket, levették vállukról a kaszát és feléjük sújtottak. A csendőröknek, miután erősítést kaptak, sikerült néhány rendzavarót lefegyverezni és elfogni, a többieket másnap tartóztatták le. Bár a vádlottak általában tagadnak, a köz elleni erőszaktétel bűntényét és izgató dalok éneklésének, valamint álhírek terjesztésének kihágását sikerült rájuk bizonyítani. Német nyelvű másolat. — M. C. G. Pr. 1859. 2214. (2551) A végtárgyalásra csak aug. 30-án került sor. A megyei törvényszék Pápai Józsefet és Hanus Jánost 1 — 1 évi, Pázmándi Nemes Jánost és Pálok Jánost 6—6 havi, Béres Molnár Antalt és Fürdős Molnár Istvánt 5—5 havi súlyos börtönbüntetésre ítélte. (Uo. 3437)