Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

129 1859 augusztus 14. — Sopron A helytartósági osztály jelenti a főkormányzóságnak, hogy a Tolna megyei Tálja lakossága ellenszegült a tagosítás végrehajtásának. A pálfai tagosítást először május 28-ra, majd július 4-re tűzték ki. A végrehajtó bizottság a második esetben már csendőri fedezet alatt szállt ki a községbe, a lakosok ellenszegülése azonban a tagosítás végrehajtását ekkor is meghiúsította. Ezek után a soproni úrbéri főtörvényszék a törvény és a közhatóságok tekintélyének helyreállítása érdekében katonai karhatalom kirendelését kérte, annál is inkább, mert attól tartott, ha a pálfaiak nyílt ellenszegülése megtorolatlan marad, az másutt is káros hatást fog kiváltani. Tolna megye főnökét utasította, hogy a végrehajtás érdekében lépjen érintkezésbe a szekszárdi úrbéri bírósággal, a katonai hatóságtól pedig igényeljen megfelelő karhatalmat. (16060. sz.) Német nyelvű e. t. - M C. G. 1859. XXI. C. 6080. A tagosítás egy dsidás század közreműködésével szeptember 26-án megtörtént. November 15-én már azt jelenti a helytartósági osztály a főkormányzóságnak, hogy •a községben teljes a rend és nyugalom.™ (21909. sz. Úo. 7991) 16 Ugyanabban az időben — 1859 szeptemberében — az Abauj megyei Nagyída és Szeszta községekben is katonai karhatalommal történt meg a birtokrendezés. A kihasított földek bírói átadása után, szeptember 21-én, a katonaságot visszarendelték. (M. C. G. 1859. VI. B. 7175) Előfordult, hogy a tagosítás végrehajtása után a parasztok régi földjeiket visszafoglalták, vagy az uraságnak ítélt legelőt továbbra is használták. Ilyen panaszt tett Erdődy grófné a Borsod megyei Ónod helysége ellen, ahol 1859 augusztus 6-án történt meg a tagosítás és legelőelkülönzés. Az ónodi zselléreket a megyetörvényszék birtokháborítás miatt 14—14 napi elzárásra ítélte. (M. C. G. 1860. XXI. 1599) Egy másik Borsod megyei községben, Jákfalván, 1860 május 9-én kezdték meg a tagosítással kapcsolatos földmérést, a segédszolgabíró jelenlétében. Alig kezdték meg a munkát, amikor a lakosság vasvillákkal és dorongokkal felszerelve közeledett a földmérő bizottság felé. A bizottság erre megfutamodott, és a földesuraság lakába zárkózott be, ahová a vasvillás parasztok követték. Négyet — köztük a bíró fiát — az Edelényből segítségül hívott csendőrök fogtak el és adtak -át az edelényi szolgabírói hivatalnak. (M. C. G. 1860. VI. B. 3938) Erdősfa (másként Sömjénföld) Zala megyei helységben a tagosítás végrehajtása után történtek összetűzések. A lakosok, amiatti haragjukban, hogy a volt földesuraság őket a birtokrendezés alkalmával megrövidítette, 1860 július 8-án lovaikat a most már urasági legelőre hajtották, s ennek következtében véres verekedésre került sor az urasági cselédek és a parasztok között. Amikor a szolga"híróság emiatt vizsgálatot tartott és a csendőrök néhány lakost letartóztattak és Letenyére akartak vinni, a lakosok felfegyverkeztek és kiűzték a községből a "hivatalnokot és a csendőröket. Ezért azután egy század katonaság és egy csendőrszakasz szállta meg a községet. A vizsgálat során több lakost letartóztattak, hármat közülük, mint szabadságharcos katonát, a kiegészítő parancsnokságnak, többeket polgári bíróságnak adtak át. (Öht. eln. IV. A. 902. és Öht. XVIII. A. 54) A Gömör megyei Redován már a birtokrendezéskor katonai karhatalom volt jelen, ez azonban gyöngének bizonyult. A parasztok ellenszegültek, s a