Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

96 1857 december 29. — Buda Buda sz. kir. város tanácsának fölterjesztése a helytartósági osztályhoz az ácslegények egyletalakítási szándékáról. A budai nős ácslegények betegsegélyező és temetkezési egylet alapításának engedélyezéséért folyamodtak. Véleménye szerint a kérést nem lehet teljesíteni, mert Budán elegendő számmal vannak betegsegélyező és temetkezési egyletek, s a kérelmezők ezekbe beléphetnek. Ha a helytartósági osztály a kérés teljesítését kivételesen mégis engedélyezné, tekintetbe lehetne venni azt a körülményt, hogy az építkezéssel foglalkozó céhek tagjai, a kőművesek, ácsok, tetőfedők baleseteknek másoknál jobban ki vannak téve s így együtt, megfelelő hatósági felügyelet alatt, részükre egylet volna alakítható. Német nyelvű e. t. - Budai ht. o. 1857. IX. G. 37613. A helytartósági osztály 1858 ápr. 18-án a kérést — az ipari szabályzatra valóhivatkozással — elutasította. 97 1858 február 27. — Oravica Neubauer Ferenc bányakapitány jelentése Coronini altábornagynak a Szerb Vajdaság és Temesvári Bánát kormányzójának az államvasút társaság és a bányászok közötti viszályokról.

31 A bánáti bányák kezdettől fogva a legutóbbi időkig különleges helyzetben voltak. Minden bányaközségben egy császári bányamester volt a műszaki üzem vezetője, s eg3^ben helyettes bányabíró. A bányamester egy kézben egyesítette az igazságügyi, politikai és rendőri hatalmat alsó fokon, és közvetlenül a bányaigazgatóságnak volt alárendelve. A bányaközségek minden lakója az ő hatalma alatt állt, s aki vele ellenkezett, vagy esetleg ellenszegülésre buzdított másokat is, testi fenyítésben részesítette ; ha pedig az eset megismétlődött, a bányabíróság ítélete alapján kilakoltatták és a bányaközségek területéről kiutasították. A bányamesternek ily módon nagy volt a tekintélye, a munkás kenyéradó gazdáját látta benne, panaszt tenni nem mert ellene, legfeljebb kérelemmel fordult hozzá. A bányászok elégedetlenségéről ezért csak egészen ritka esetben lehetett hallani — persze hozzájárult ehhez az a körülmény is, hogy a bányászok aránylag könnyen tudtak kis telekhez és saját házhoz jutni, 31 A,,priv. österr. Staatseisenbahn-Gesellschaft" és a bánáti bányainunkásság között mindjobban kiélesedtek az ellentétek. A munkások panaszai a kapitalista módszerekkel dolgozó vállalat ellen a kormányzó fülébe is eljutottak s Coronini 1858 febr. 1-én elrendelte az oravicai bányakapitánynak, tegyen neki részletes jelentést a vállalat és a munkásság közötti viszálykodás mibenlétéről..