Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

reménykednek, hogy Franciaország majd újabb változásokhoz fogja a lökést megadni. Pesten ismét feltűntek a Kossuthot éltető feliratok, .amilyeneket már évek óta nem lehetett látni.) (19. P. R. sz.) Német nyelvű e. t. - M. C. G. geh. Präs. 1858. 10. (128) 77 1858 április 3. — Sopron Ambrózy Lajos báró, a soproni helytartósági osztály vezetője, jelenti M kormányzóságnak, hogy a nemesség fél a forradalomtól, az alsóbb néposztályok viszont fogékonyak a szocialista tanok iránt. Való igaz, hogy az elégedetlenség fő hordozója a nemesség. Az alsóbb néposztálynak nincs önálló politikai véleménye, a kormány rendeleteinek engedelmeskedik és az adókat a lehetőséghez képest ellenkezés nélkül fizeti. Az 1855—1857. években a soproni kerületben 127 felségsértési ügy fordult elő, ami figyelemre méltó ugyan, de egymagában éppúgy nem bizonyítja a hagyományos erkölcsi kötöttségek teljes hiányát, mint ahogy a rendeletekhez való kifogástalan alkalmazkodás még nem bizonyítéka a tömeg kormányhű érzelmeinek. Az elégedetlen és a kormánnyal szemben a tagadás álláspontját képviselő nemesség részéről azonban ma már az államrendet nem fenyegeti forradalom veszélye. „Ich bin überzeugt, dass der Adel und der grössere Grundbesitz Ungarns keine Revolution will, ja dass sich niemand mehr von einer Revolution fürchtet, als eben derselbe, weil er es instinktmässig fühlt, dass eine neue Revolution ihm sein Letztes, was er hat, nehmen würde ; ich bin aber auch ebenso fest überzeugt, dass der Adel, wenn er auch wollte, keine Revolution hervorzurufen im Stande wäre. Für den Adel tritt in Europa keine Bevölkerung mehr in die Schranken, — und wo es sich bloss zwischen Adel und Regierung handelt, kann Letztere nach meiner Ansicht wenigstens mit Zuversicht auf die Volksmassen rechnen ; es wäre demnach nach meiner Ansicht ein grosser Anachronismus, wenn man dem Adel und grösseren Grundbesitz Ungarns die Fähigkeit, eine Revolution hervorrufen zu können, zumuten wollte." „In den unteren Volksschichten sind wohl, wie es sich von selbst versteht, mehr demokratische Elemente, und demnach mehr Empfänglichkeit für Doktrinen, die mit ihren Verheissungen von goldenen Bergen unwissende Massen leichter zu betören vermögen — mit einem Wort für sozialistische kommunistische Lehren, welche in der heutigen Zeit allein eine wenn auch ephemäre traurige Aussicht des Erfolges haben können." (Meg van győződve arról, hogy a magyarországi nemesek és nagyobb birtokosok osztálya fél a leginkább a forradalomtól, mert ösztö-