Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

A szentmihályi uradalom panaszt tett, hogy szegődményesei megtagadják a szolgálmányok teljesítését. A járási főszolgabíró ezután kiküldött egy csendbiztost a községbe, két pandúr kíséretében. A szentmihályiak azonban megtámadták a csendbiztost, és bántalmazták. A miniszteri biztos csodálkozását fejezi ki afölött, hogy a politikai hatóság — felsőbb rendeletek ellenére — kényszereszközöket alkalmazott úrbéri ügyben, bírói ítélet nélkül. Fogaim. Nagyváradi ker. főisp. 1850. XXL A. 9040. Braunhof tábornok dec. 17-én már azt jelentette, hogy Szentmihályon a rend helyreállt, és folyik a vizsgálat. (G. 1850. 25331) Geringer egy nappal később, dec. 18-án utasítást adott Eckstein Adolf pesti kerületi előadónak, utazzék azonnal Szentmihályra és ott vegye át a vizsgálat vezetését. Felhatalmazta őt arra, hogy a tényállás kiderítésére minden törvényes eszközt felhasználjon. (25021. sz. — Másolat. Nagyváradi ker. főisp. 1850. 9453) c) [Aláírás és keltezés nélkül] A szentmihályi uradalmi tisztség előadja a „történeti tényállást a szentmihályi esetre nézve".

33 A szentmihályi szegődményeseket már többször hatóságilag felszólították szolgálmányaik teljesítésére, azonban siker nélkül. Végre ez év máj. 7-én új főispáni rendelet érkezett, amit a főszolgabíró maga hozott a községbe. Mielőtt kiérkezett volna, az uradalmat felgyújtással fenyegető cédulákat szórtak szét ; most hasonló fenyegetések híre kelt szárnyra azok ellen, akik a parancsot teljesítenék. Május 12-én leégett a grófi sertésól. Az uradalom ezután egyezkedést ajánlott, majd újabb próbát tett, munkára rendelte ki a parasztokat, de csak néhányan jelentek meg. Május végén törvényszéket és katonaságot rendeltek Szentmihályra, ,,a fegyverek és volt honvédek rejtegetőit is kipuhatolni és az engedetlenségre bujtógátokat fenyíteni". A lakosok engedelmesnek mutatkoztak, úgy hogy a törvényszéknek nem volt oka „szigort alkalmazni". A katonaság jelenlétében egyesség jött létre a lakosok és gróf Dessewffy Emil földbirtokos között. A lakosok el is kezdték az egyesség szerint rájuk háruló kötelességeket teljesíteni; június 3-án a helység bírája a megyefőnökségtől a katonaság visszavonását kérte. A katonaság június folyamán ki is vonult — de július közepétől kezdve ismét hanyagság kezdett mutatkozni a szerző33 Eckstein Adolf, miután Szentmihályra érkezett és a vizsgálat vezetését kivette a járási hatóság kezéből, felszólította az uradalom gazdatisztségét is, meg a község képviselőjét is, adja elő a szentmihályi zendüléssel kapcsolatos tényállást írásban.