Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

dés teljesítésében. Erre újabb intések következtek az uradalom és a főszolgabíróság részéről, amelyeket mindig némi siker követett, de nem általános. Szentmihály napján a lakosok nem teljesítették a megszabott szolgáltatásokat, az uradalom emiatt panasszal élt. „Október 19-én ezen gazdálkodó tisztség maga tek. Farkas főszolgabíró úr által oda utasíttatik, hogy az elmaradottak elleni keresetét pör útján mozdítsa elő. A keresetlevél elkészül és el is küldetik a tisztelt járásbíró úrhoz, de nov. 1. után érkezvén kezéhez, miután ezen napon a bélyegtörvény életbe lépett, azon utasítással küldetik vissza, hogy a fennálló szabályokhoz alkalmaztassák. A tisztelt járásbíró ezt követve nov. elején újra kijön és intéseit újra megújítja, az illetőket a perlekedés új rendszere következtében reájuk súlyösodható költségekre és terhekre figyelmeztetvén." Eljárását némi siker követte. Hogy az engedetlenség fő tényezőit kipuhatolja, a járásbíró nov. 20-a körül kiküldött egy csendbiztost, azzal a feladattal, hogy a parasztokat felszólítsa, teljesítsék tartozásaikat és tíz nap múlva mutassák ki előtte, miképpen teljesítették ezt a rendeletet. „A csendbiztos ezen kiküldetés értelmében jár el, és írásbeli rendelést intéz személyenként minden illetőkhez, mely járásbírói rendelésen kívül egyebet nem tartalmaz. Az ezen cédulákat széthordó csendbiztosok már ekkor fenyegető nyilatkozatokat hallanak, noha maga az eljáró járásbíró úr által pör útjára utasított és így csak ennek folytán helyt foglaló executioról azokban természet szerint szó sem lehetett. A kitűzött tíznapi határidő alatt az allodiális földeket használók közül mintegy hatvanhárman, a zsellérek közül is mintegy ugyanennyi számmal megfelelnek tartozásaiknak és még sokkal többen munkabeli tartozásaikat serényen teljesítik. Elmúlván a tíznapi határidő, újra megjelenik a csendbiztos, és várja a helység házánál az illetőket, hogy előtte megjelenjenek a helység divatos felosztása szerint, előre megszabott tized sor szerint. Hétfőn csak igen kevesen jelennek meg, kedden senki sem, és midőn a csendbiztos hihetőleg az illetőket a maga előtti megjelenésre erélyesebben indítani megindulna : egy vasvillákkal és ólmos botokkal felfegyverkezett csoport által megtámadtatik és mindazon botrányos kihágások elkövettetnek, melyek iránt most a vizsgálat folyik. Ezek sorában jelenik meg a kihágó lakosoknak a zavarban részt nem vevők által nem gátolt azon merénye is, mely szerint a fentemlített szerződéseket a legborzasztóbb fenyegetések között a gazdálkodó tisztségtől kicsikarták és megégették, és az ottani uradalmi pénztárt is december 8-án egyszerre megrohanni készültek, midőn a katonaság bejövetele által további célbavett és ki nem számithatólag terjedhető kihágásaikban meggátoltattak. Ide tartozik a háromrendbeli gyújtás s a lázongó szellem napfényre jött egyéb jelenségei, melyeket egy erélyes vizsgálat mind ki fog deríteni és szülőokait is világosságra hozni.