Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

bejött pedig 189 ft. 30 kr. Megmaradt 2 ft. 43 kr. pengőben. Ezen sommát a rózsásszegi oskolaház építésére, mely készülőben van, átadtam. Befejezvén a hegyvámolást, a környéken kirándultam, s 15 helység elöljáróit felsőbb rendeletek nyomán rendezvén, a birodalmi alkotmányt kihirdetvén, miután mindezt a maga rendébe hozván a fedezetül mellém vett hatalomkarnak további használata feleslegessé vált, Egyed Mihált és Bekk Józsefet, szabad vallásaik kivételével, Egerszegre beküldöttem, azon birtokosokat pedig, kik a pandúroknak Egyed Mihált és Bekk Józsefet elkísérni nem engedték, a század parancsnokának beleegyezésével, az egész század jelenlétében, érzékeny testi büntetéssel megfenyítvén, miután eléggé meggyőződtem, hogy ezen példa nékik elég okulásul szolgált, az egész küldetésemet befejeztem." Magyar nyelvű másolat. Fehérvári ker. főisp. 1850. 696 et 697. Zala megye főnöke, Bogyay Lajos, amikor a fenti jelentést másolatban a kerületi főispán elé terjesztette, megjegyezte, hogy „hasonló ellenszegülések miatt a katonai .hatalomkar Merényén már alkalmaztatott. . . Nagyradára és Kisradára, valamint Alsólendvára pedig a katonaság e napokban indul..." Röviddel ezután Dörgicsére és A kaliba küldött Bogyay egy század katonaságot (Uo. 1850. 968.) Geringer — akinek e tényeket a főispán tudomására hozta — Dőryhez intézett rendeletében sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy Zala megyében újabb katonai végrehajtások szüksége merült föl, és azt kívánta, hozzák félhivatalos úton a közönség tudomására, hogy az 1848 : 9. tc. által érvényben hagyott tartozások egyezkedés útján rövidesen megválthatók lesznek. (Uo. 1850. 992.) Bogyay, miután Geringer rendeletéről Dőry útján értesült, úgy vélte, hogy felsőbb helyen rosszalják eljárásmódját, s ezért az alábbi igazoló jelentést szerkesztette. 1850 március 16. — Zalaegerszeg Bogyay Lajos, Zala megye főnökének jelentése Dőry Gábor fehérvári ker. főispánhoz a szőlődézsma behajtására tett intézkedéseiről. „Fájdalmasan értesültem Méltóságodnak f. évi március 3-án 992/FF

; sz. alatt kelt rendeletében afelől, hogy a teljhatalmú országos biztos Őnagyméltósága febr. 12-én 696 sz. a. kelt felterjesztésére kiadott intézményében a szőlődézmát beadni vonakodott makacs birtokosok ellen általam alkalmaztatott katonai hatalomkart sajnosán veszi, és azt látszik feltételezni, mintha szelídebb eszközök meg sem késértetvén, intézkedéseimben azonnal teljes szigorral léptem volna fel. Hogy Méltóságod előtt magamat igazolhassam, tudni szükséges, miképpen Zala megye egyike e hon többi megyéinek, hol a földterületnek nagyobb részét a szőlő foglalja el, a birtokos osztálynak legfőbb jövedelme a szőlődézmából vétetik be s bár a forradalmi kormány által megszüntetett ezen jövedelmekért hatályos panaszok emelkedtek az akkori intézkedések igazságtalansága ellen, mégis, az azon időkben hízelgéssel csábi-