Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

Arad megye főnöke ezzel szemben máj. 5-én azt jelentette Geringernek, hogy nemcsak a megyéjébeli románok, hanem egész Alsómagyar ország népe elégedetlen és forrong; az a hír azonban, hogy a románok felkelést terveznek, valótlannak bizonyult. (Uo. 992.) Ezután néhány nappal, 7-én a ker. főispán is azt jelentette, hogy a román lakosság elégedetlen, főképp az adók miatt, sőt hír szerint a Bihar hegyén népgyűlést is tartottak, felkelésre azonban csak hajlam mutatkozik, de nincsenek látható előkészületek. (Uo. 1017.) A katonaságot ennek folytán kivonták Butyinból (Uo. 1052.) 1852 március 6. — Nagyváradul 7. csendőrezredparancsnokság jelentése a kormányzósághoz a román parasztság csalódottságáról. A Butyin és Jószáshely környéki román hegyilakók körében nagy elkeseredést szült az a nemrég kihirdetett s a főtörvényszék által jóváhagyott ítélet, amely őket a világosi fegyverletétel után okozott károk megtérítésére kötelezi. Ez az elmaradott nép még ma is abban a hitben él, hogy őfelsége hű alattvalói módjára cselekedett, amikor a hűtlenségre való felhívást nemcsak visszautasította, hanem volt urainak birtokaira is kezet emelt. A kártérítési összeg különben olyan magas, hogy, ha kíméletlenül behajtják a szegény népen, attól a kevéstől is megfosztják, amije még van, s valósággal az utcára kerül. Ezért a nép kétségbeesésében az eddiginél is inkább az italnak adta magát s kezdi ingóságait ennek a szenvedélynek áldozatul dobni. Német nyelvű e. t. - M. C. G. Pz. res. 1852. 593. 45 1849 november 23. — Szeged Gaál Ede ker. főispán jelentése Geringernek a Békés megyei földfoglalások elleni eljárásáról.

22 Hivatala átvétele után első gondja volt, hogy a forradalom alatt megzavarodott tulajdonjogi fogalmakat tisztázza. Egyrészt biztosította a népet arról, hogy az úrbér és a papi tized eltörlése érvényben marad, másrészt kihirdette, hogy az uralkodó szándéka minden nem úrbéri természetű szolgáltatást továbbra is fenntartani. 22 Geringer úgy értesült az ideiglenes kamarai igazgatóságtól, hogy Csanád megyében nem hirdették ki rendeletét, amely a parasztokat a nem úrbéres természetű szőlők utáni dézsma lerovására kötelezi. Ezért 1849 nov. 19-én utasította Gaált, gondoskodjék róla, hogy e rendelete betartassék, s ha megtagadás vagy ellenszegülés fordulna elő, tegye meg a megfelelő intézkedéseket. (G. 1849. 4291.) Gaál e rendeletre válaszolva adta elő a fentieket.