Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKKELETI ORSZÁGRÉSZ

et coram duobus iudicibus prosequi vellet, ipso facto in poena calumniae merito convinceretur, uti nunc actum est per procuratorem in causam attract! : siquidem parte ab una consentiendo in praesentes iudices, praemissae allegationis domini A paria petiisset, parte vero ab altera ipsam et eandem causam ad dominos iudices Beregszazienses relegare vellet et curaret, volens in ipsa et eadem causa iteratos suscipere iudices.

7 3-io vero ageret etiam meritorie de privilegio aliquo, quod nostrum agendi non est. Inhaerendo itaque prioribus, cupit idem A tam super restitutione coloni sui, quam etiam de poena recitato expressa sibi iudicium ferri et pronunciari cum reali executione. Procurator I : non tenet exceptio ipsius domini A ex eo, quia recitatus articulus dictaret omnium productorum dari debere paria. Deliberatum est. Teczet az eő Naga székinek : az par megh nem adatik. Ratio: ha in prima instantia kevanta az part az in causam attractus, nem kellet volna teőb allegatiokat commiscealni, ez végre az par megh nem adodifc.

8 Calumnian pedigh nem convincaltatott, hanem procedalljanak ad meritum. A producit testes et petit iudicium, ut supra, cum executione. Pro I idem praefatus procurator dicit. Az mely decretalis locusokat az dominus A az I ellen allegal, salus sit eö kglmenek,

9 az I ellen azt nem allathattja eő kglme. Ratio : mert nem annak uttja szerint procedalt az dominus A, mert hogy ha szeökót jobbagy volt volna js az I, de az nemes varmegjeteöí ezen járásnak szolga birajat ki kellet volna kérni es orszagh teorvenye szerint fel kellet volna kéretni, de Bereghszaz varossanak privilégioma ellen eö kglme rea menvén, teorveny nelkűl eö kglme megh fogadta. Annak okaert kivannja az I, si iuris erit, hogy teörvenje mennjen fwstire Bereghszazban, hogy Bereghszaz varossá ís ebben az dologban privilegiumockal állassak dolgokat. Az mely kezes levelet pedigh avagy hit levelet forgattja az dominus A procatora, kivannja az I, hogy ha eö hiteős volt, avagy szam ado szolga volt, az I keze irasa cs peczete alat valo levelet producalljon az dominus A. Az dominus A jobbagyt pediglen bizonyságul, kevannja az I, hogy az eö Nga széki be ne vegye, mert szam ado jobbagjnak es hiteosnek obligatoriajanak kel lenni maga peczete alat, de az I semmi obligatorjajat, sem levelet nem adta maga peczeti alat. Kevannja azert íl Z I íIZ dominus A keresetiteöl fel szabadulni es az eo Naga jobbagjsaga ala vissza menni, ez szerint var azert deliberatiot az eö Naga szeketeől. 7 A felperesi ügyvéd meg akarja félemlíteni a perbefogott jobbágy ügyvédjét, ezért a fenti, erőltetett érveléssel patvarkodást (az idézett II. r. 70. c. erről szól) igyekszik rábizonyítani. 8 A parium petitio-nak csak mint első ellenvetésnek (in prima instantia) lett volna jogosultsága, s nincsen már most, minthogy az I további kérdésekbe is belement. A bíróság így perrendi alapon tagadja meg a másolatokat, s nem a felperesi ügyvéd érvelése szerint (1. a 6. sz. jegyzetet). 9 A gyakrabban használt ,,sit venia verbo"-val egyértelmű formaság : ne vegye rossz néven az ellenfél.