Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKKELETI ORSZÁGRÉSZ

XVIII MUNKÁCSI URADALOM Munkács vára — a hozzá tartozó hatalmas uradalommal — Mágocsy Ferenc özvegyének, Dersffy Orsolyának a kezével 1612-ben Esterházy Miklós, a későbbi nádor birtokába jutott. A Rákóczi család részére az 1633. évi eperjesi egyezményben szerezte meg I. Rákóczi György, 200 000 forint lefizetése ellenében. Ettől az időtől kezdve a Rákócziak bírták, s az uradalom területét — minthogy II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia 1673-ban az általa megszerzett szentmiklósi jószágot is Munkács várához csatolta — lényegesen megnövelték. 1687-ben I. Rákóczi Ferenc özvegye, Zrinyi Ilona a várat Karaffa császári tábornoknak kényszerült átadni, majd a szatmári béke után a fiscus az uradalmat is elkobozta. A nagy kiterjedésű birtoktest 4 várost, 177 falut, 3 falurészt ós 20 pusztát foglalt magában.

1 Igazgatási központja a Munkács városában épült urasági ház, illetőleg a bevehetetlennek tartott munkácsi vár volt. Itt székeltek az úr ,,főszolgái" : a várkapitány, az udvarbíró, a várnagyok, a főszámvevő s az urasági udvar nagyszámú familiárisa. Az udvarbíró és officialisai a várból igazgatták az uradalmat ; az összes Rákóczi-javak legfőbb kormányzójának, a prefektusnak tartoztak felelősséggel, tőle kapták utasításaikat is. Maga az uradalom kisebb igazgatási egységekre, „vidék"-ekre oszlott, irányításukat az udvarbírónak alárendelt tisztek (ispánok) látták el.

2 Közölt pereinkben a munkácsi és szentmiklósi egyesitett uradalomból a következő, ma a Szovjetunió területéhez tartozó helységek szerepelnek : Beregszász (Beregovo) és Munkács (Munkacsevo) városok, Nagydobrony (Veliká Dobron) Ung megyei falu, továbbá Ábránka (Ábránká), Alsópalánka (Várpalánka — Palanok), Bisztra (Alsó- és Felsőbisztra — Nizsnyá és Vizsnyá Bisztrá), Csabina (Dunkófalva — Obává része), Dávidháza (ó- és Üjdávidháza—Sztároje és Novoje Davidkovo), Hircfalva (Hercfalva— Hercovci), Holubina (Holubinnoje), Izsnyéte (Zsnatyino), Kicsorna (Kicsorná), Kisrosztoka (Málá Rosztoká), Klucskófalva (Klocskófalva — Klocskov), Kockafaha (Kockaszállás — Koszino), Lohó (Lenyovci), Lucska (Nagylucska — Lucski), Makarja (Mákárjovo), Nagyivány (Iványi — Ivánovci), Nagyrosztoka (Veliká Rosztoká), Oroszbukóc (Bukovec), Oroszvég (Rosvegovo), Perekraszna (Perechresztnij), Podherényes (Podhering — Podhorjáni), Pósaháza (Pausin), Pusnyákfalva (Puznyákfalva —Puznyákovci), Ruskolc (Ruszkóc —• 1 E számokba a munkácsi uradalommal egyesített szentmiklósi birtok tartozékai is bele vannak foglalva. 2 A munkácsi uradalomra, igazgatására, gazdálkodására stb. sok értékes adatot közöl Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai 1631—1648. Budapest, 1955.