Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKKELETI ORSZÁGRÉSZ

Ruszkoje), Sándorfalva (Ósándorfalva—Sándrovp), Selesztó (Selesztovo), Szentmiklós (Csinágyijevo), Szidorfalva (Hrabova), Újfalu (Beregújfalu— Nové Selo), Uklina (Uklin), Viznyice (Alsó- ós Felsőviznice — Nizsnyá ós Vizsnyá Viznicá) akkor Bereg megyei községek. Az úriszéket összehivató magistratust 1651-ig nem jegyezték fel a periratokban. A földesurak ez idö alatt: 1648-ig I. Rákóczi György, utána fia, II. Rákóczi György. 1652—1655. között a magistratus I. Rákóczi György özvegye, Lorántff

y Zsuzsanna; ugyancsak ő értendő az 1650. stb. évi perekben olvasható „kglmes asszonyunk" kifejezés alatt.

3 A jegyzőkönyvek rendszerint ,,principissa senior" jelzővel különböztetik meg menyétől, Báthory Zsófiától. Az 1665—1666. években ismét nem tüntetik fel a magistratust; a földesúr I. Rákóczi Ferenc. 1677—1680. között Báthory Zsófia nevében ül össze az úriszók, majd 1682—1686. között Thököly Imre nevében, aki mint I. Rákóczi Ferenc özvegyének, Zrinyi Ilonának második férje lett impendens magistratus. A földesúri ítélkezés Munkács várában történt, itt ülésezett az úr széke. Bár működésének szabályozására semmiféle utasítást nem találtunk, a perekből világosan kitűnik, hogy a jogszolgáltatás — Makovicához hasonlóan — itt is az udvarbíró feladata. Ő hívja össze az úriszéket a szükség szerinti időközökben, ott mindenfajta vitás ügyet, polgári keresetet vagy bűnpert felülvizsgáltat, s a hozott ítéletekei azonnal vagy legkésőbben 15 nap alatt végrehajtatja. A per jegyzőkönyvek egy része is, főleg korszakunk elején, udvarbírák szerint tagolódik.

4 Az úriszék összetétele lényegében a szokásos, Munkácson azonban több a megyei hites személy és meghívott bíró, mint pl. a másik Rákóczi-uradalomban, Makovicán. Az elnöki tisztet az udvarbíró látja el, ritkábban a munkácsi vár kapitánya, de van rá eset, hogy a főszámvevő.

5 Az úrra nézve különösen fontos, elvi jelentőségű perek tárgyalásán az összes Rákóczi-javak prefektusa is részt vesz, esetleg ő maga elnököl, és az ítéletet aláírásával szentesíti.

6 Ha ilyenfajta ügyek kerülnek napirendre, és a prefektus nincs jelen, a per megvizsgálását elhalasztják olyan ülésre, melyen ő is résztvesz.

7 Helyi jelentőségű ügyek tárgyalására rendszerint Munkács város tanácsát : bíráját és esküdt polgárait is meghívják. Az úriszék elsősorban a földesúri hatóság pereiben illetékes, ezen kívül, mint másutt, fellebbezési fórum is : a falu színe, város és hegymester széke ítéleteit bármelyik fél ide appellálhatja. A fellebbezett ügyek revíziójánál az úriszék tekintetbe veszi a helyi szokásokat, így pl- Beregszász és Munkács városok régi statútumait és ediktumait.

8 Gondosan vigyáz az úr széke arra is, hogy az alsóbb, helyi bírósági szervek hatáskörüket túl ne lépjék. Ha pedig a falu füsti — az officiálisok beleegyezése nélkül— „rendetlen törvényt" hoz, azt nemcsak megsemmisíti, hanem az alsó fokon eljárt bírákat fejenként 12 forintra 3 L. az 547., 552. stb. sz. pereket. 4 L. pl. az „Incipiuntur leges arcis Munkacz in sede iudiciaria nobilium ex comitatu Beregn congregantium celebratae, sub provisoratu . .. Martini Wizaknaj, anno domini 1650. die 3. mensis Januarii" c. jegyzőkönyv-füzetet, az uradalom bevezetésének végén idézett perkötetben, abba belefoglalva, 23. 1. 6 Pl. az 1677. jún. 18-i úriszéken, uo. 54. 1. 6 L. az 548. és 557. sz. pereket. 7 Pl. 1654. jan. 5-ón Székely Gergely nemes perét. L. a 4. jegyzetben említett perkötet 41—42. lapján. 8 L. az 552., 553. és 570. sz. pereket.