Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKKELETI ORSZÁGRÉSZ

száma, mint már említettük, csekély. Ennek magyarázata bizonyára abban keresendő, hogy az uradalomban kevés a földművelő jobbágy — a pásztorkodó vlahok robottal nem tartoznak — s az allodialis gazdálkodás itt nem is igényel annyi jobbágy munkát, mint más országrészek uradalmaiban. A makovicai (zborói) úriszék peres iratai az említett kötetben, a RákócziAspremont családnak az Országos Levéltárban elhelyezett levéltárában, „Capsa 54. fasc. 69. no. 1." jelzet alatt találhatók.

14 Az eredetileg füzetek formájában készült protokollumokat a XVII. század végén bekötötték, de nem szigorú időrendben, így a perszövegek után a vonatkozó lapszámokat mindig megjelöljük. A jegyzőkönyvek eredeti fogalmazványok, melyeket az úriszéken rósztvett megyei kiküldöttek csaknem minden esetben aláírásukkal láttak el. A perszövegeket egy-egy ülésen belül sorszámozták, a hozzájuk tartozó tanúvallatások azonban rendszerint a pertől elkülönítve vannak bejegyezve. A kötetben olyan protokollumok is találhatók, melyek csak az úriszék tagjainak névsorát tartalmazzák, a perek helye üresen maradt, szövegüket tehát elmulasztották bemásolni. Ez viszont azt bizonyítja, hogy a jegyzőkönyveket először impurumban készítették el. (A perjegyzőkönyveken, tortúrális és más vallatási jegyzőkönyveken kívül a kötetben kezeslevelek és egyéb dokumentumok is találhatók.) 14 Másik két Rákóczi uradalom — a lednici és munkácsi — úriszékének jegyzőkönyveit a XV. és XVIII. fejezetek alatt közöljük.