Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKNYUGATI ORSZÁGRÉSZ

Deliberatum est. Iuxta latam deliberationem bona I executioni per officialem dominii ad id exmittendum maneipabuntur. Instantia vero I admittitur. O. Lt. Esterházy cs. hercegi ágának lia.. Rep. 40. fasc. M. no. 277. 10—

ïl. I. 503. 1691 Junius 25, Sempte Az uraság keresetet indít tiltott halászás és rákászás címén Felsőszeli falu lakói ellen. Noha — mondja az ítélei — hatalmaskodásért kellene őket büntetni, „jobbágyi ésr nyomorult állapotukra való tekintetteV fejenként 12 forint bírságot szabnák ki reájuk, Ebből 100 forintot be is hajt a prefektus. . In causa praerepetiti domini magistratus ut A contra incolas seu inhabitatores possessionis Fölsö

a Szely velut I occasione et praetextu certi abusus per cancrationem in fluvio Dudvágh, respectu cancrationis et piscationis ac demum arendationis quoque eiusdem in praeiudicium derogamenque dominii attentatarum, deliberatum est. Innegabile esset, prout quidem ipsimet etiam I in praesentiam tribunalis huius accersiti non negarent piscationem, cancrationem, sed et praeviam arendationem aquae seu fluvii mentionati attentasse eosdem. Propter quem actum eorundem temerarium, esto in poena violentiae seorsive convincendi iure merito venirent, nihilominus tarnen habita eorundem jobbagionalis, sed et moderni status penuriosi ratione, in fl. dumtaxat 12 seorsive et singillatim convincuntur et aggravantur convictique et aggravati pronunciantur singuli hospites.

1 In reliquo, si quid eatenus gratiae aut relaxationis apud inclitum dominum se se obtinere speraverint, via eisdem adaperta existente. Die 3. Julii. Illustrissima domina comitissa praescripta levavit a praescriptis Fosó Szeliensibus pro praescripta convictione fl. 100, cessando et condonando residuitatem. 1691. Georgius Niczky praefectus.

2 Uo. 11. L 1 Hospes, vendég : eredetileg a külföldről érkezett idegen telepesek elnevezése, akik magukkal hozták saját szokásaikat, s kiváltságként hazánkban is azok szerint éltek. Később az olyan belföldön toborzott személyeket is hospeseknek hívták, akik a telepítő földesúrtól az idegenekhez hasonlóan bizonyos jogokat nyertek. Végül, a XVIII. században — a szó eredeti jelentésének eltűnésével —- a röghöz kötött s szabály szerint adózó jobbágyot is nevezik hospesnek. 2 Utólagos bejegyzés a lap alján. a ö = o

18