Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKNYUGATI ORSZÁGRÉSZ

852 GAKA.MSZKN TIIKXKDKKI \> KSZ TK Ut.(>.\11 I' KA DALOM 493. 1680 február 6, Garamszentbenedek A nyéki jobbágyokat, akik az ottani zselléreket eddig szokásban nem volt terhek viselésére kényszerítik, az úriszék ettől 12 forint bírság terhe alatt eltiltja. Várják be Szentgyörgy napját, akkor majd az ispánok megállapítják, ki a jobbágy, ki a zsellér S ki milyen szolgálattal tartozik. '• * . * * Kerdes támadván az dominus magistratus fölső, alsó nj'eki jobbagíy keőzőt s sellerek keőzőt, szokatlanul erőltetvén az jobbágyok sellerekét desma bordo szekerek fogadassará es berlesire,

1 ki mint hogy eddigh nem practicaltatot, ususban ném volt, azert most se háborgassák, es erőltessek szokatlan adózásra s poriatkozasrá

2 sub poena fl. 12. Legyenek csendességben ab utrinque az el jövő Sz. Gőrgy nápiaígh, mivel akkor szokot lenni rovásoknak föl vetesse es limitatioya, ki legyen jobbagy s ki legyen seller.

3 Mellyet akkor á nemes captalon ispanniay más ugyan nemes captolón joszagibul convocalándo emberekkel istenessén intézzenek ell, ky legyen jobbagi s ki legyen seller, s ky mi nemő szolgalattal tartozzék az uraknak. Uo. no. 36—42. 17. I. 494. 1680 február 6, Garamszentbenedek Egy megölt ebedi jobbágy feleségére, akin az esztergomi török a szokott vérdíjat már behajtotta, amikor az érsekújvári basa az üggyel kapcsolatban még 550 tallért követelt a falutól, az ebediek magasabb részesedést róttak ki. Az úriszék ítélete szerint azonban az asszony is csak annyit fizet, mint a többiek, viszont az a jobbágy, aki az ebedi török földesúrra kést fogott, s aki a megölt jobbágy gyilkosát a tett előtt lerészegítve, az egész baj okozója lett, a falura kirótt bírságból csakugyan nagyobb mértékben részesedik, s csak kezességre bocsátható szabadon. % *In causa Ebediensium subditorum domini magistratus determinatum est. Mivel vilagossan ki tetczik, hogy Ebeden lakos Szűcz Martony méltatlanul őletet mégh Pato János ne vő ráb áltál, melynek megh őlessiért az eszter1 A dézsma behordására a jobbágyok törvény szerint nem voltak kötelesek. Gyakori azonban a visszaélés, hogy a. dézsmaszedők erre ráerőltetik őket. Ilyenkor történik meg, hogy a telkes jobbágyság — a maga terheit mérséklendő — a behordásba a nincstelen zselléreket is belevonni igyekszik, fuvar fogadására, asztagrakásra stb. kényszerítve őket. 2 Poratka, poriatka a robot szlovák neve ; poriatkozás : robotolás. 3 Szt. György napkor — amelyet a gazdasági év kezdetének tekintettek — történt a parasztság gazdasági helyzetének felmérése s annak alapján az állami adó és a földesúri szolgáltatások mértékének megállapítása a következő esztendőre.