Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

Az uradalmat a Szalónakon székelő udvarbíró (mindig nemes személy)' kormányozta. Mivel azonban a nagykiterjedésű birtok igazgatását egyedül s központilag el nem láthatta, az uradalom három kerületre, a rohonci, szentmihályi és „németségi" tartomány"-ra vagy ,,vidék"-re volt felosztva. A kerületek élére a földesúr egy-egy (rendszerint a városi polgárság soraiból kikerült) ,,sáfár"-t, más néven „gondviselő"-t állított az udvarbíró segítségére. A sáfárok, mint tartományaik igazgatási, gazdasági és jogszolgáltatási vezetői, az udvarbírótól függöttek, neki felelősséggel tartoztak, s parancsai átvételére nála hetenként egyszer megjelentek.

3 A sáfárokat egy-egy tartomány udvarbíráinak nevezhetnénk, mert hatáskörük a felügyeletükre bízott területen megegyezett az egész uradalom udvarbírájának hatáskörével.

4 Ehhez képest a sáfárok felelősek a tartományukban élő jobbágyok robotmunkáinak hiánytalan elvégzéséért, az úrbéri szolgáltatások megfelelő begyűjtéséért. A sáfár feladata megakadályozni a jobbágyok szökését, sőt előmozdítani a telepítést, az adóköteles népesség számának gyarapodását. Ő visel gondot — az alá rendelt alsóbb földesúri alkalmazottak : ispánok, majorgazdák, erdőispánok stb. s a falusi bírák és hegymesterek segítségével — a kerületéhez tartozó helységekre, malmokra, erdőkre, szőlőkre, halászó vizekre, a földesúr minden vagyonára. Kötelessége vigyázni, hogy a falvakban csempószbort ne mérjenek, s határukból olyan terményeket, melyekre az úrnak elővételi joga van, ki ne szállítsanak. Ezenkívül is felügyel a tartomány rendjére, a jobbágyok közötti békességre. Parancsai átvételére a falusi bírák kötelesek nála minden szombaton jelentkezni. Rajtuk keresztül negyedévenkint a maga utasításának pontjait is közli a kerület lakosságával, hogy azok, mint „élő törvény", a nép tudatába vésődjenek. A Batthyány család országrésszel felérő birtokain a földesúri jogszolgáltatás szervezete a birtokigazgatás e rendszeréhez alkalmazkodott, mindkettő a szokásostól eltérő, egyéni vonásokat mutat. Szervezetük differenciáltabb, osztottabb itt, mint más nagybirtokon. (Hasonló formákkal legfeljebb az Esterházy család pápai birtokán találkozunk.)

5 Az uradalom legkisebb igazgatási és gazdasági egysége a falu, a földesúrimezőváros és a hegyközség, ennek megfelelően a legalsó fokú bírói szerv — mint más birtokon is — a „falu színe" („falu füsti"), a város széke s a hegymester széke. Természetesen ezek nem autonóm közösségek bírói fórumai : jogkörüket a földesúr szabja meg, az általuk kiszabható büntetések, kiróható bírságok a különböző uradalmi utasításokban, urbáriumokban, bírságoló könyvekben pontosan elő vannak írva, sokkal inkább minősíthetők tehát a földesúri jogszolgáltatás alsó, helyi szerveinek. — A falu vagy mezőváros bíróságának hatáskörébe a lakosság között felmerülő viszályok, szóbeli és testi sértések, adóssági, adásvételi, zálog-, osztály- és örökségi ügyek tartoznak.

6 3 Uo. Instrukciók 42. sz. kötet 3 637 : 87. 1. 3. pont; 1641 : 377. 1. 3. pont. 4 Uo. Sáfárok részére kiadott utasítások 11. sz. (1611), 42. sz. (1634), stb. 5 L. kiadványunk VII. fejezetének bevezetését. 6 Minthogy falurendtartást a Batthyányak magyarországi uradalmaiból nem találtunk, a hatáskört a megmaradt peres anyagból állapítottuk meg. Összehasonlításul 1. a család ausztriai birtokának, Trautmannsdorfnak bírságoló könyvét (uo. Trautmannsdorfi rész, „Vermerkht das Pantháding Buch" c. füzet, 6. 1.), továbbá a Mosón megyei rajkai uradalom 1644-ben kelt rendtartását (O. Lt. Forgách cs. lta, kelet alatt) és aHont megyei bozóki prépostság 1702. évi urbáriumát (Esztergomi kápt. magánlta. Bozóki prépostság iratai, Scrin. A. loe. E. fasc. 8. tat. 7. 55. és 70. 1.).