Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
DUNÁNTÚL
246. 1658 december 30, Lózs 1 A földesúr azzal vádolja a lózsi bírót és a város polgárait, hogy hozzá intézett folyamodásukban, a papot szidalmazó asszony megbüntetését kérve, megfenyegették urukat: amennyiben kívánságukat nem teljesíti, panaszukkal a vármegyéhez fordulnak; ezzel megsértették földesuruk magisztrátusi tekintélyét. Különben is a szitkozódó szavak elhangzása, a kereset szerint, nincs bebizonyítva. A vádlottak kijelentik, kérvényükben azért hivatkoztak a vármegyére, hogy az ilyen bűn büntetlenül ne maradjon, s más fórumot ebben az ügyben nem kerestek meg, a szitkozódás pedig köztudomású, hiszen az asszony a papot a templomban megkövette. — (Az ítélet hiányzik.) * Causa praefati domini magistratus et terrestris ut A contra providos Georgium Varga, attune iudicem, Nicolaum Nagy, Blasium Német, Stephanum Horvatt, Georgium Tott ac alios universos incolas et inhabitatores dicti oppidi Loos, uti colonos suos veluti I. In persona eiusdem domini A idem, qui supra, proponit, hogy ez I-k a in anno 1655. die 29. Decembris, nem tudatik miezoda gonosz szanszandékbul viseltetvén, kőzőnségessen egy supplicatiot fundálván ezen dominus A-nak egy némő némó' it Loson, Sopron varmegyében lakozó Bosokiné névő aszoni felől, fenegetvén azal földes urokat, mint ezen helységnek magistratusat, hogy ha megh nem bünteti azon megh nevezet aszszont, az nemes vármegiétis megh talaliak felőle 2 . Mely fenegetődző szovaikaZ tanquam subditi az dominus magistratus földős uroknak magistratusy authoritassa ellen igen vétettek, praeiudicio dicti domini A derogaminiaue honoris sui gravi et manifesto. Unde idem dominus magistratus A contra eosdem I seorsim, tanquam contra authoritatem et honorem suum sese opponentes, peteret iudicium. In cuius rei documentum, licet non teneretur dominus A contra eosdem I tanquam subditos suos docere, nihilominus producit in documentum supplicem libellum eorum I coram dominis iudicibus, petendo finale iudicium. I personaliter coram tribunali demisse astantes cupiunt eundem supplicem libellum perlegi. Quo perlecto azt mondgiak az I-k, hogy ezen megh olvastatot supplicatio semmi némő punctiaban földes uroknak magistratussi volta ellen nem praeiudicaltatik, sőt inkab azon istentellen szitoknak el tavoztatássára nézue. hogy azon actioban specificaltatot aszony ezen helség1 Az úriszék tagjai: Rabbi István mester (protonotárius), Bezeredj György, Sopron megye alispánja, Mankobük-i Horváth Ferenc, Vas és Zala megyék jegyzője, Belleznay Ferenc, Nagy György, Sopron megye szolgabírói, Gallin István, Telekesi Mihály, Horvatt Ferenc, Kereczenj György, Sopron megye esküdtjei, Tholnay János, Zeke István, Ebergheny János és más meghívott bírák. — A jegyzőkönyvből ezt s a 247—248. sz. alatti pereket, valamint a 242—245. sz. alatti perek folytatólagos tárgyalásának jegyzőkönyveit közöljük. 2 A vármegyénél is panaszt tesznek ez ügyben. a A dőlten szedett betűk után az eredetiben vessző van.
