Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
DUNÁNTÚL
hasomlo conditiokra kőtuen magát magha reuersalissaban, melyetis producal azon magistratus A procatora. Kivannya azért, hogy az megh írt kezesek alletczak Heghedűs Palt. Hol nem, in onere fideiussionis convincantur s magais azon Heghedűs Pal maga reuersalissa szerint conuincaltassek in amiseicne portionis possessionariae in reuersalibus specificatae et insuper proscribaltassek. De quibus pra-emissis petit iudicium. Pro I omnibus, excepto Paulo Heghedűs, cum nostris et cum consueta generali protestatione. Ex parte Georgü Babolczaj et Francis ci Tat ay. Contra eosdem dominum magistratum causa in praesenti pro ce dere non posse : hogy midőn ezen I-k megh neuezet Heghedűs Palert az dominus A-nak kezesek lettének uolna obligatoriaiok szerint, ezen dominus A nem leuen contentus ezen I-knak kezessegheuel, tőruenhez nem kiuanuen tűlők megh irt Heghedűs Palt, hanem czak nem sok űdő muluan azon Heghedűs Pálra rea kűlduen ezen dominus A bizonyos szolgait, nem repetaltatuan az megh irt I-ktul, propria authoritate megh fogatta es massaknak uyobban kezessegheken adta kj ezen dominus A. Ez főllyúl megh irt okokra nezue azért az I-k tanquam et attune absoluta et pronunc cuperent se absolvi iudicialiter. Quantum autem ad reliquos fide tussores, folyamoduan az dominus magistratusnak gratiaiahoz, miuel hogy sok izben faradoztanak érette, hogy ezen dominus magistratus ur székire elő hozhassak es sok költségekkel is mar kerestettek. Mint hogy azért pronunc elő nem allathattyak, kiuannak ezen I-k tam ex gratia domini magistratus, quam vero dominorum iudicum terminum sibi dari. Procurator domini magistratus protestatur et quantum ad nominatos Georgium Babolczaj et Franciscum Tatay, dicit non constare exceptionem procuratoris ipsorum. Dato enim etsi constaret, iidem semper reversalibus ipsorum et fideiussoriae cautioni satisfacere tenebantur, ita videlicet, quod medio tempore vei fideiussoriae ipsorum cautioni praesente ipso I et domino A renunciare litterasque suas expetere, vel eundem hic et nunc sistere fuissent obligati, prout et obligarentur. Fideiussio enim aliorum allegata ipsos immunes reddere non poterat. Igitur ex praemissis rationibus, ut supra, cuperet. Quoad reliquos fideiussores et I : siquidem exceptio ipsorum contra productas non iudicialis, sed petitoria esset, quae in foro contradictorio absque annuentia domini magistratus nulla esset. Procurator I: quantum ad allegationem praemissorum duorum incattorum, docebunt qualificatam suam responsicnem, inhaerendo rationibus ibidemque declaratis. Quantum ad reliquos I, inhaeret suae postulationi et petito sibi termino. Procurator domini magistratus inhaeret praemissis rationibus, ex quibus elicitur petitum terminum non esse replicam directam ad allegata sua. Deliberatum est. Siquidem ipsi I fideiussores litteris ipsorum reversalibus productis minime satisfacerent, proinde omnes seorsim et singillatim iuxta continentiam quarumlibet fideiussoriarum et in onere earundem convincuntur.
